Bronzlovas védi Nagy Péter városát
2007. augusztus 7. 15:00
Kétszázhuszonöt éve, 1782. augusztus 7-én avatták fel Pétervárott Nagy Péter cár lovas szobrát, a város jelképévé vált Bronzlovast (oroszul Mednij Vszadnyik).
Korábban
A művész műtermét a Néva sugárúton rendezték be, ahol sokat gyötrődött a ló és lovasa megformálásán, még olyan részleteken is, hogy milyen ruhát adjon Péterre, akit végül a volgai hajósok ingébe öltöztetett. A lovas babérkoszorúval ékesített fejének megformálása sokáig nem sikerült, azt végül Péter halotti maszkja alapján Falconet tanítványa, a 18 éves Marie-Anne Collot formázta meg (őt ezért II. Katalin 10 ezer lírával jutalmazta, a Művészeti Akadémia pedig a tagjai közé választotta). Sok tépelődést, vitát váltott ki az az elgondolás is, hogy a ló patái alatt egy kígyó - a gonoszság és irigység allegóriája tekeregjen, ebbe fenntartásai ellenére végül a cárnő is beletörődött.
Így készült éveken keresztül a szobor, melynek bronzba öntéséhez 10 ezer pud bronz (1 pud 16,38 kg) és 250 pud vas kellett. (Az első öntés közben a forma megrepedt és a kiömlő forró fém tüzet okozott, magát a formát is újra el kellett készíteni.) Alapzatnak a művész egy hatalmas gránittömböt képzelt el, az 1600 tonnás követ Finnországból emelők, csigák, görgők segítségével szállították a Néváig, majd bárkán Pétervárig, ahol Falconet lendületes formát adott neki. (Érdekesség, hogy mozgatásában sem állatot, sem gépet nem vettek igénybe, sokak szerint ez a legnagyobb kő, amelyet ember valaha is megmozdított.)
Péter lovas szobra az általa 1703-ban alapított város örök szimbólumává vált, nevét Puskin 1833-ban született és igen gyorsan népszerűvé vált Bronzlovas című poémájáról kapta. Egy 19. századi legenda szerint amíg a Bronzlovas áll, idegen hatalom nem foglalhatja el a várost, így azt a második világháborúban, Leningrád 900 napos ostroma alatt sem bontották le, mindössze homokzsákokkal és fa építménnyel álcázták - és sértetlenül élte túl a blokádot.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap