Divatot teremtettek a bécsi zsiráfok

Állatkerteket a görögök és rómaiak már az ókorban is kialakítottak, ezekben elsősorban ragadózókat tartottak cirkuszi célra. A középkorban a menazsériák az uralkodók hatalmát fejezték ki, híres volt a münzbergi és a friedbergi állatkert. Az első mai módon működő, nyilvános intézmény a francia forradalom idején alakult ki XIV. Lajos versailles-i menazsériájából, a pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyílt meg.

Bécsben első ízben 1452-ben mutattak be állatokat V. László, az akkor 12 éves magyar és cseh király szórakoztatására. Az első igazi állatkertet a 16. század elején uralkodó II. Miksa császár építtette a Spanyolországból hozott elefántoknak - az állatok keltette feltűnést őrzi a Bécs felé vezető úton az elefánthoz címzett fogadók egész sora.

A bécsi Belvedere kastély kertjében Savoyai Jenő herceg hozott létre állatseregletet, ennek állományát vásárolta meg Lotaringiai Ferenc, Mária Terézia férje (a Belvedere menazsériájából egy sas élt a legtovább, 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki). A schönbrunni állatkertet 1752. július 31-én nyitotta meg I. Ferenc császár a palota kertjének egy részén. A császári pár parancsára az osztrák nagykövetek és utazó kereskedők szereztek be állatokat, s az első 30 évben az uralkodónő parancsára nem tartottak itt ragadozókat.

A kertet 1780-ban nyitották meg a közönség számára, amely nagy érdeklődéssel kísérte az egzotikus állatok sorsát. Az első, 1828-ban érkezett zsiráf például divatot teremtett: volt kesztyű, ruha, kalap és frizura "á la giraffe", de még zsiráf-galopp nevű tánc is. A világon először ebben az állatkertben született elefánt, 1906. július 14-én. Az állatkertet, amelyben 1914-ben 3400 állat élt, az első világháború után pénzügyi okokból be akarták zárni. Ezt a bécsiek egy nagyvonalú gyűjtőakcióval megakadályozták ugyan, de bevezették a belépti díjat. A második világháború is nagy pusztulással járt, s a következő évtizedekben újra és újra napirendre került a bezárás kérdése.

1991-ben az állatkertet kezelői társaság vette át, élén Dr. Helmut Pechlanerrel, a kert mai igazgatójával. Az új vezetés alatt ugyanis a látogatók száma egyre nő, s a belépődíjakból, szponzorpénzekből 1999-ben új terrárium és akvárium, madárházak, elefántpark, a nagymacskáknak kifutó és Ausztrália-ház épült. A 250. évfordulóra adták át az Esőerdő-házat, s az állatkert történetéről kiállítás nyílt a Naturhistorisches Museumban. Jelenleg a majomházat építik az egykori schönbrunni filmstúdiók helyén, és itt alakítják ki az új látogatóközpontot is.

A világ legrégibb állatkertje külsőleg nem sok változott a kezdetek óta, szakmai körökben mégis korszerű állattartási módszereiről híres. Például napelemeket is használnak energiatermelésre, sőt nemcsak fűtenek velük, de így hűtik a hideget kedvelő állatok házát. A 17 hektár területű létesítmény átalakított régi épületeiben és a tágas kifutóiban jelenleg 550 faj 3000 egyede él, s a park minden esztendőben újdonságokkal várja látogatóit. A megmaradt 18. századi császári pavilon ma kávézó és étterem, de sok más épület is a barokk kort idézi.

A belépőjegy 12 euró a felnőtteknek, 5 a gyerekeknek, a bejáratnál magyar nyelvű ismertetők is kaphatók.

(Múlt-kor/MTI)