Állat- és Növénykert Budapesten
2011. augusztus 10. 11:45
Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit. A Múlt-kor most a száznegyvenöt éves intézmény fordulatos történetét eleveníti fel.
Korábban
Főúri kiváltságból népszórakoztatás
Európa első újkori állatkertjét I. Ferenc Német-Római császár, Mária Terézia férje alapította 1752-ben. Az állatoknak az uralkodócsalád schönbrunni, nyári rezidenciájának hatalmas kertje adott otthont. A különleges szórakozás sokáig csupán az előkelő család tagjai számára volt fenntartva, s 1778-tól is kizárólag a "megfelelően öltözött emberek" osztozhattak az élményben. A laikus nagyközönség csupán a Monarchia felbomlása után tapasztalhatta meg az állatsereglet látványát. Egészen addig a kert - a királyi família privát vagyonaként - saját kezelés alatt állt, s csak ezt követően került állami irányítás alá
A kontinensen másodikként Berlin lakói örülhettek az egybegyűjtött fajoknak. 1841-ben IV. Frigyes Vilmos porosz király számos egzotikus állatból, valamint egy értékes fácángyűjteményből álló kollekcióját adományozta a főváros polgárainak. Három évvel később megnyitotta kapuit Európa első, valóban a nagyközönség érdeklődését kielégítő állatkertje.
Hazánk első és sokáig egyetlen ilyen létesítménye nem volt előzmény nélküli. A Magyar Királyság területén a középkor óta vadasparkok álltak a vadászni vágyók rendelkezésére, amelyek egyúttal a környékbelieknek az élővilágra vonatkozó kíváncsiságát is kielégítették.
Székesfővárosunk intézményesített "vadasparkjára" azonban egészen 1866-ig várni kellett - olvasható az állatkert honlapján. Habár létrehozásának ötlete már a reformkor kezdetén felmerült, a társadalmi érdekegyesítés, a magyar nyelv kérdése - valamint az osztrák hatóságok állandó közbenjárása- néhány évtizeden át háttérbe szorította az állatkert ügyét. A kiegyezés közeledtével ez a társadalmi igény is egyre nagyobb teret kapott, mígnem Xantus János, Szabó József és Kubinyi Ágoston természettudósok megalapították a kert üzemeltetésére hivatott részvénytársaságot.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap