A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban?
2025. március 31. 12:04 Múlt-kor
Heinrich Schliemann híres trójai ásatásainak egyik edénylelete új fényt vet a korai bronzkori életmódra. A legújabb kémiai elemzések igazolják, hogy már i. e. 2300–2000 között is ittak bort Trójában – és nem csak az elit rétegek. Egy apró csésze sokkal többet mesél a múltról, mint elsőre gondolnánk.
Edények Trójából (Forrás: Wikipedia / Carole Raddato / FRANKFURT, Németország - Troy (Ilion), Törökország / Feltöltötte: Marcus Cyron / CC BY-SA 2.0) (Illusztráció)
Korábban
Bor Trójában: kémiai bizonyíték az ősi szokásra
A Heinrich Schliemann által a 19. században végzett trójai ásatások során előkerült finoman megmunkált ivóedény elemzése megerősítette, hogy azt borfogyasztásra használták a korai bronzkorban, körülbelül i. e. 2300 és 2000 között. Ugyanezt a technológiát alkalmazták több, egyszerűbb csésze és pohár maradványainak vizsgálatára is – és ezekben is a bor kémiai nyomaira bukkantak. Ez az első konkrét tudományos bizonyíték arra, hogy Trójában már ebben a korai időszakban is bort ittak - írja a The History Blog.
Nem csak az elit kiváltsága volt
A bor nyomait nemcsak a trójai fellegvárból, hanem azon kívül talált edényekből is kimutatták. Ez arra utal, hogy a borfogyasztás nem kizárólag a társadalmi elit kiváltsága volt. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a bor elsősorban rituális és arisztokratikus környezetben jelent meg, mivel a boros edények többségét ilyen összefüggésekben találták. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy a bor szélesebb társadalmi körben is elterjedt volt.
A különleges edény története
A Tübingeni Egyetem kutatói egy depas amphikypellon típusú ivóedényt vizsgáltak meg. Ez hengeres forma, széles szájadékkal és két ívelt fogantyúval. Az ilyen típusú edények széles körben elterjedtek voltak a késő bronzkori mediterrán és égei térségben: Görögország szárazföldi területein, a Kükládokon, a minószi Krétán, Észak-Szíriában és főként Anatóliában. A szóban forgó példányt Schliemann találta Trója feltárása során, majd a Tübingeni Egyetem gyűjteményébe került.
Schliemann mítoszhoz fűzött reményei
Schliemann úgy vélte, hogy a megtalált depas edények azonosak azokkal, amelyeket Homérosz említ az Iliászban: például Héphaisztosz "kettős kelyhe", Oineus arany kupája, vagy a trákok által Priamosznak ajándékozott "szépséges pohár". Azonban ezek a tárgyak jóval megelőzik a homéroszi korszakot (kb. Kr. e. 1200–800), így a mítoszhoz kapcsolásuk megalapozatlan.
Mit árul el a pohár?
Bár a depas amphikypellon edényeknek nincs közük a trójai háborúhoz vagy a görög mitológiához, mégis értékes információkat szolgáltatnak a korai bronzkori társadalmak életéről. Segítségükkel követhető a kereskedelmi áruk mozgása, feltérképezhető a helyi kerámiagyártás, és képet kaphatunk arról is, mit és hogyan ittak az emberek több mint 4000 évvel ezelőtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
