Kiállítás a megmentett műkincsekből a Nemzeti Múzeumban

`A restaurátor munkája az, amely létrehozza a műalkotást (...), a restaurátor érintése avatja múzeumi tárggyá azt, amit különben nem vennénk észre` - hangsúlyozta Marosi Ernő művészettörténész, az MTA alelnöke a megnyitón. Szavai szerint a restaurálás folyamata során nem a műalkotások megmentéséről van szó, hanem ápolásukról, gondozásukról. Egy-egy régi tárgyat több alkalommal is restaurálni kell, így minden nemzedéknek megvan a maga feladata a műalkotások gondozásával kapcsolatban.

Egy restaurált 14. századi falkép

A művészettörténész kiemelte: a restaurálás etikus cselekedet kell, hogy legyen, állandó, tudatos mérlegelés aközött, hogy mit szabad és mit nem szabad hozzátenni egy régi műhöz. Konzerválni kell a régi tárgyakat, nem restaurálni, vagyis nem az esztétikai helyreállításra helyezni a hangsúlyt, hanem megőrizni a régiség üzenetét, közvetíteni történetiségét - összegezte Marosi Ernő.

Szatmári Nóra, festett üvegablak

A szeptember 9-ig nyitva tartó bemutatón festő, faszobrász, kőszobrász, papír-bőr és szilikát szakos hallgatók munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállított tárgyak mellé elhelyezett tablók írásos anyaga rövid történeti áttekintés után a restaurálás előtti állapotról és az elvégzett munka lépéseiről számol be.

Mijátovits Krisztina, Eszter-tekercs

A legkorábbi darabok között vannak például kelta urnasírból előkerült kerámiák és a római korból származó üvegedények. A leletekről szóló ismertető szerint a tárgyak mintegy 2 ezer évet töltöttek a talajban, amelynek során károsodásokat szenvedtek. A restaurálás folyamán egyebek mellett nedves és ultrahangos eszközökkel tisztították az edényeket, amelyek a töredékek összeragasztása és a hiányzó részek kiegészítése, majd restaurálása után nyerték el egykori formájukat.

Egy 19. századi restaurált kandallóóra

A "megmentett" tárgyak között szerepel még többek között egy 1750 körül készült, pergamen- és papírlapokból hajtogatott legyező, egy 1792-ből származó, bőrrel borított nyereg, amelyet I. Ferenc koronázásán használtak, egy 18. század elején készült aranyozott, festett, bőr miseruha, valamint egy Kratzmann Ede műhelyében készült üvegablak is.

Papp Judit, képkirakó kockajáték

A hagyományok szerint a kiállítás nyitó napján - a szakmai program keretében - a tárgyrestaurátor szakon végzett hallgatók tartottak előadásokat munkájuk részleteiről. A megnyitón Szentkirályi Miklós, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagozatvezetőségi tagja, a két, általuk legjobbnak minősített diplomamunkáért járó díjat Gőgös Ágotának és Nagy Nándornak adta át.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatói - a tanintézményi kiállítások mellett - 1996 óta tárják a közönség elé diplomamunkáikat múzeumi környezetben is. A restaurátorok felsőfokú képzése 1948-ban, a festményrestaurátor szak indításával kezdődött a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A tárgyrestaurátorok egyetemi oktatása 1970-es években indult meg.

(Múlt-kor/MTI)