A vörösterror 133 napja

Hétvégi várkalauz: Essegvár

2007. március 23. 15:00

Veszprém városától nyugat felé haladva a második község Bánd, melynek házai fölött emelkedik az Essegvár maradványait rejtő domb.

A vár korai magját egykori források szerint az 1270-es években emeltette a környék földesurának számító Igmánd nembeli Lőrinc, ami a továbbiakban neki és családjának valamint a szolgaszemélyzetnek szállásul szolgált. Egy 1309-ből származó oklevél szerint a négy jobbágyfaluból álló várbirtokot megvásárolta Lőrinte nembeli Lőrinte előkelő, akinek utódai később felvették az Essegvári családnevet.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

Mivel Lőrinte Károly Róbert pártjára állt, Kőszegi Iván báró - a félelmetes dunántúli oligarcha - hadat vezetett ellene. A támadók sikerrel jártak, elfoglalták az erődítményt, és foglyul ejtették a birtokost is, akit a rettegett Iván báró parancsára lófarkon hurcolva végeztek ki. Négy esztendő múltán azonban a győztes csatákat vívó királyi hadak visszavették a bitorlóktól a várat, melyet az uralkodó az őt hűséggel szolgáló Lőrinte fia Tamásnak juttatott vissza. A magánföldesúri kővárat fokozatosan bővítették ki, így 1332-ből már ismerjük a Szent György várkápolna létezését.

A vár középkori rekonstrukciós rajza

Egy 1341-es oklevél szerint a nemesi família két ága megosztozott a várbeli helyiségeken, a külső és belsővárban emelkedő tornyon, palotán és kapun. Miután az Essegváriak a trónkövetelő Nápolyi László táborához csatlakoztak, Zsigmond király elkobozta tőlük a várat és a bakonyi erdőispánság igazgatása alá rendelte. Az 1440-es években támadt belháborús időszakban Himfy Tamás veszprémi püspök fegyvereseivel kerítette hatalmába az erődítményt, amit csak a bátaszéki csatában kivívott győzelmük után tudtak visszaszerezni az Ulászló-párti Essegváriak.

Fotó az 1980-as évekből

1499-ben Essegvári Ferenc feleségül vette Himfy Orsolyát, akinek kezével együtt megkapta a döbröntei váruradalmat. Az ifjú pár rövidesen a kényelmesebb lakhatást biztosító Döbröntére költözött, így Essegvárra már kevesebb gondot fordítottak.

Nézegessen még több fotót a várról!

Pusztulásának körülményei nem ismeretesek, de valószínűnek látszik, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata rohanta le és gyújtotta fel. A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, köveit később a környékbeli lakosság hordta el lakóházaik újjáépítéséhez. A 20. századot már csak egyetlen tornyának csonkja érte meg, melyet napjainkban lelkes helyi várbarátok építenek újjá, de terveik szerint sor kerül majd az egész várrom föld alatt rejtőző titkainak feltárására is.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!