Hétvégi várkalauz: Boldogkő

A vár korai magját az 1241-42-es pusztító tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban emelték, amikor Árpád-házi IV. Béla király parancsára a méltóságviselők és gazdagabb nemzetségek sorra létesítették a kőváraikat. Így tett a környező vidéket magáénak tudó Tomaj nemzetség is. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1282-ből származik, amikor más birtokért cserébe az uralkodói javadalmak közé került.

A vár a 19. században

A XIV. század elejének anarchikus belháborújában Boldogkőt a nagyhatalmú Aba Amadé nádorispán fegyverei foglalták el és tartották hatalmukban egészen 1317-ig. A további évtizedekben az abaúji királyi ispán fennhatósága alá tartozott, és a környékbeli falvak népessége szolgálta a várat. 1388-ban Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította az udvari köréhez tartozó egyik bárónak, Czudar Péternek. 1403-ban rövid ideig Nápolyi László trónkövetelő hívei tartották hatalmukban, de felkelésüket leverték. Zsigmond király a török elleni politikájának részeként a vele szövetséget kötő Lazarevics István szerb despotának adományozta más váruradalmakkal együtt, hogy az ingadozó nagyúr hűségét biztosítsa.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

1457-től a királyi Kamara kezelte, majd Hunyadi Mátyás a törvénytelen kapcsolatából született Corvin János liptói hercegnek adományozta. A várat tőle a Szapolyai család ragadta el, 1527-ben azonban már Habsburg Ferdinánd zsoldosai vették be ostrommal. A zűrzavaros időszakban többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már jelentéktelennek számító erősség. Hírhedt urai közé számított Bebek Ferenc báró, akinek utasítására még hamis pénzt is vertek falai védelmében. Ennek olvasztókemencéjét az alsó várudvaron a régészeti kutatás során találták meg. 1560-ban Ferenc úr fia György báró elcserélte a boldogkői váruradalmat Sárközy Mihály nemes úrral, annak rabul esett foglyáért, Ahmed pasáért, mivel érte értékes váltságdíjat remélt.

Még több légifotó a várról - nézze meg!

1605-ben a kis létszámú helyőrség a Bocskai István erdélyi főnemes szolgálatába lépett hajdúkatonák előtt ágyúlövés nélkül nyitotta meg a kapukat. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a linzi békeszerződésben szerezte meg a boldogkői várbirtokot is. Mivel unokája belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe, megtorlásul osztrák katonaság vonult be falai közé, ám 1678-ban Thököly Imre kuruc felkelői sikerrel rohanták meg a falakat. Ekkoriban készült egy részletes inventárium (várleltár) az erődítményről és a benne található javakról. Leírták a napjainkra teljesen elpusztult, facölöpökből "magyar módra" palánkfallal oltalmazott alsóvárat, melyben az istállók, raktárak és más gazdasági helyiségek emelkedtek.

A legújabb régészeti kutatások megtalálták az egykori faoszlopok kivésett nyomait a sziklás talajban. Innen vezetett a feljárat a felvonóhíddal védett félkör alakú kaputoronyba, ami mögött a hosszúkás várudvar húzódott. A Csonka-torony a nevét az 1701-ben bekövetkezett robbantások után kapta, eredetileg azonban sokkal nagyobb volt, több lakóhelyiséggel. Mély pincéjében rövid ideig még egy puskaport őrlő szárazmalom is működött, ezért a korabeli forrásokban Malom-bástya néven szerepelt. Az öregtorony igen vastag tömbjéből is csak egyetlen falcsonk élte túl a császári robbantásokat. Mögötte emelkedik az emeletes palotaszárny, melynek gótikus ablakait a XIX. században állíttatta helyre a Péchy család. Ők azonban az öles kőfalakat gabonaraktárnak használták, mert a család a faluban épített kényelmes kastélyban lakott.

Boldogkő várának korszerű műemlékvédelmi kutatása és helyreállítása az 1960-as években kezdődött, és nagyobb kihagyásokkal napjainkig tart, de még a következő generációnak is munkát ad. Közben megalakult a helybeli várbarátok köre, akik látványos várjátékokkal idézik fel az erősség vérzivataros múltját.

Információk a megközelítésről és látogathatóságról