2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Hétvégi várkalauz: Döbrönte

2007. március 16. 14:00

A dunántúli Pápa városától délkeletre, a Bakony lábánál egy kiugró sziklaszirten állnak Döbrönte várának maradványai.

Az egykorú krónikákból ismerjük, hogy I. (Nagy) Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen döbröntei uradalmának területén. A 15. század elejére a család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben a Rátóti Gyulaffyak megtámadták és kifosztották az erősséget.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, a Himfy família a rablólovagok szintjére süllyedt, védelmül kihasználva, hogy ebben az időszakban Himfy Tamás a nyitrai püspök egyházi méltóságát viselte. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is. Ezért Mátyás király a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.

A vár rekonstrukciós rajza

Közelebbről nem ismert körülmények között Döbrönte rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik ezután egymástól igyekeztek elragadni. Egy 1469-es feljegyzésből arról értesülünk, hogy az erősségből éppen kiszorult Himfy Lőrinc embereivel megtámadta és kifosztotta a várat. A családtagok igyekeztek minden törvényes és törvénytelen eszközzel megszerezni az uradalmat, mivel ahhoz huszonegy környékbeli jobbágyfalu és annak jövedelme tartozott. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is.

A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, ágyúk elhelyezésére is alkalmas vastag falú rondellát. 1547-ben a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számított a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben állónak említette Döbröntét.

Pusztulásának körülményei nem ismeretesek valószínűleg egy török portyázó csapat dúlta fel, a gazdátlanná vált romok köveit pedig a környékbeli lakosság hordta el. Végső pusztulását csak a 2000-es évek elején végzett kisebb mértékű konzerválással tudták megakadályozni, de sok részletét még a föld mélye rejtegeti az ide érkező kirándulók elől.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár