2006. október 6. 14:00
A 16. század közepén a török előretörése miatt várépítési láz tört ki Magyarországon, ennek során készült el Szendrő német vára is.
A Bódva folyó völgyében már a 14. század óta létező szendrői Alsóvárat a királyi fegyveresek a Bebek családtól 1566-ban egy ostrom során foglalták el, mivel Ferenc úr az ellenpárti János Zsigmondot támogatta. A kicsiny magánvárat azonban a helyszínre érkező hadmérnökök alkalmatlanak találták nagyobb létszámú helyőrség elhelyezésére, ezért inkább a felette emelkedő 224 méter magas Várhegyet jelölték ki az új erőd számára.
A korabeli feljegyzések szerint a nagyszabású munkálatok 1578-ban kezdődtek el, amihez az élőerőt a környékbeli vármegyékből kirendelt jobbágyok robotja, vagyis ingyenmunkája jelentette, akik szekereikkel ide fuvarozták a hatalmas mennyiségű követ és faanyagot is, míg a szakmunkákat a pénzel fizetett építőmesterek, ácsok és egyéb mesteremberek végezték el. A munkát Cristoforo Della Stella itáliai hadmérnök hangolta össze. A két évtizedig tartó építkezéseket már királyi helyőrség vigyázta, akik természetesen a védelem feladata mellett igyekeztek minél nagyobb zsákmányt elragadni a "pogányoktól". Így került sor például 1599-ben a török uralta Szolnok városának kirablására, amikor a végváriak egy petárdával még a várkaput is fel akarták robbantani, de végül a törököknek ágyúlövésekkel sikerült őket elriasztaniuk.
Szendrő végvára, mint a hadászatilag és gazdaságilag is jelentős Kassa városának déli előretolt védőhelye a további időszakban is jelentős szerepet játszott, helyőrségét egy 1607-es zsoldlista szerint 200 huszár, 300 gyalogos hajdú és 12 tüzér alkotta. A 17. század folyamán a Habsburgok ellen indított hadjáratokban Bocskai István, majd Bethlen Gábor és I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni.
Az utolsó katonai jellegű események 1703 őszén történtek, amikor a II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt küzdő felkelők ostromágyúk híján kiéheztető blokád alá vették a biztos menedék mögé húzódó császári katonaságot. A zárlat majdnem egy esztendeig tartott, mire az élelmiszerkészletét teljesen felélő idegen katonaság kénytelen volt feladni posztját, ezért cserében szabadon elvonulhatott. A fejedelem ekkor úgy ítélte meg, hogy Szendrő elvesztette stratégiai szerepét, ezért 1707-ben parancsára felrobbantották falait, melynek köveit az eltelt évszázadok alatt szinte teljesen széthordta a környező vidékek lakossága a lakóházainak építésére.
Az 1997-ben kezdődött régészeti feltárások során a nagyterületű, egykoron öt olaszbástyával tagolt vár területén napfényre kerültek az itt élt fegyveres katonák mindennapjairól árulkodó leletek, mint például a fából készült lakóházak nyomai, bennük vegyes mázas kályhacsempékkel, holland és török jellegű cseréppipákkal, fegyver és szerszámmaradványokkal. A helyreállítás során az egyik olaszbástyát egészítették ki részben, míg a többi védőmű feltárása az anyagi lehetőségek függvényében a jövő feladatát jelenti.
MegközelítésTervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
szerkesztőségét!
