2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Libanon: a nemzetközi politika Erisz almája

2006. július 21. 11:45

Több mint félmillióan keltek útra a Libanonban zajló izraeli bombázások elől. A segélyszervezetek szerint legalább 15 ezer ember maradt ellátás nélkül. Egyenlőre senki sem tudja, hogy meddig tart az újabb közel-keleti konfliktus, az viszont jól ismert, hogy Libanon gyakorlatilag átjáróházként funkcionált mindig is. A viszonylag rövid főniciai fénykort perzsa, római, keresztes, arab és oszmán hódítás követte. A XX. század mindezt a belső megosztottsággal tetézte. Pillantson bele 4000 év históriájába!

A főníciai ABC-től a függetlenségig

LIBANON A HÍREKBEN

Az Úr Öklével szólnak a néphez a jótékonykodó robbantók
Bushéknak még jól is jöhet a libanoni válság
A libanoni válság napról napra
Libanon ókori lakói a főniciaiak: tengerparti kézműves-kereskedő kultúrájuk közel 2000 évig virágzott (i.e. 2700-450). Ősi városaik romjai ma is láthatók a Mediterráneumban, Büblosz, Bejrút, Szidón és Türosz mellett a szicíliai Palermo, a spanyolországi Cádiz és Malaga, a marokkói Tangiers és a líbiai Tripoli is a főniciai birodalom telepei voltak. A Homérosz által hajós-népként azonosított főníciaiak legfőbb öröksége a betűírás feltalálása, amelynek jeleit a görögök közvetítésével máig használjuk, valamint az üvegművesség, amellyel az egész Mediterráneumot megismertették. A főniciai birodalom előbb az Újbabiloni Birodalom hűbérese, majd a perzsa hatalomátvétel áldozata lett.

Nagy Sándor hellén birodalmának szétesése után a libanoni partvidék a Szeleukidák alapítója, I. Szeleukosz kezére került. A rómaiak i.e. 64-es megjelenése után egészen az i.sz. 7. századi arab hódításig Róma, majd Bizánc uralkodott a régióban.

Libanon a keresztes háborúkban felértékelődött: a szent háború lovagjai Jeruzsálem felé tartva gyakran átvonultak a később a keresztes államok közé is betagozódott partvidéken. A mai Libanon déli területei a Jeruzsálemi Királysághoz, míg északi részei a Tripoliszi Grófsághoz tartoztak.

A 12. század végén Szaladin fellépésével véget ért a keresztesek uralma, ám a teljes arab hódításra a 13. század elején került csak sor. Az Oszmán Birodalom hatalmának megszilárdulásáig helyi uralkodók vetélkedtek az uralomért.

A török fennhatóság idején (1516-1918-ig, illetve 1920-ig) a helyi emírek messzemenően önállóak maradtak. A XIX. század közepén polgárháború tört ki, amikor a muzulmán drúzok vérfürdőt rendeztek a keresztény maronita lakosság körében. A maroniták segítséget kértek, és 1840-től Franciaország lett a keresztény lakosság védelmezője.

1920-ban, a Török Birodalom összeomlása után a Népszövetség mandátumként átadta Libanont Franciaországnak.

1926-ban Libanon elszakadt Szíriától és alkotmányos köztársasággá alakult. A korábbi vallási különbségek egyre inkább áthidalhatatlan ellentétté váltak a lakosság körében: a keresztények kapcsolataikban Európára támaszkodtak, a muzulmánok között feléledt a szír-arab nacionalizmus. 1936-ban mindkét csoport létrehozta a saját milíciáját. 1941-ben Libanon végleg függetlenséget szerzett.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!