A hírek szerelmese: 190 éve született Paul Julius Reuter

Százkilencven éve, 1816. július 21-én született a németországi Kasselben Paul Julius Reuter angol báró, a nevét viselő, és ma is világelsőnek számító Reuters hírügynökség alapítója.

A hírverseny hajnalán

Zsidó családban született Israel Beer Josaphat néven, a Reuter nevet és a keresztséget 1845-ben Londonban vette fel. (Egy héttel később és ugyanabban a templomban meg is nősült.) Kezdetben nagybátyja göttingeni bankjában volt tisztviselő, itt ismerkedett össze a jeles matematikussal, Carl Friedrich Gauss-szal, aki akkoriban a hírek továbbításán, a Reuter sorsában később oly nagy szerepet játszó elektromos távíró megvalósításán fáradozott.

A negyvenes évek elején csapott fel újságírónak, egy kis berlini kiadó munkatársa lett. Politikai pamfletjei nem nyerték meg a hatóságok tetszését, ezért 1848-ban a forradalmi lázban égő Párizsba tette át működésének színhelyét. Itt abból élt, hogy újságkivonatokat és kereskedelmi híreket készített helyi lapokból, majd azokat Németországban adta el, dolgozott a későbbi rivális francia Havas hírügynökségnek is. 1849-ben postagalamb-szolgálatot állított fel a részvényárak továbbítására Brüsszel és Aachen, a német és a francia-belga távíróvonalak végpontja között, így hidalva át a vonalas hálózat hiányát. A szolgáltatás egy évig, a vonalak meghosszabbításáig élt, a galambok négyszer gyorsabban tették meg a távolságot, mint a vonaton szállított üzenetek.

Reuter 1851-ben Londonba költözött, ahol a Tőzsde közelében, egy hivatalsegéddel létrehozta távirati ügynökségét. Vállalkozása kezdetben üzleti táviratok továbbításával foglalkozott London és Párizs között, ügyfelei között bankokat, brókercégeket tudhatott. A társaság gyorsan fejlődésnek indult, az agilis Reuter hamarosan általános és gazdasági híreket is kínált. Szállóigévé lett alapelve a "kövesd a kábelt" volt, s 1858-ra már több irodát állított fel a kontinensen. A vezetéket Anglia nyugati partja felé is kiépítette: az Amerikából érkező hajók Corknál ládában kidobták a híreket, ezeket kihalászták és távírón továbbították Londonba, így azok jóval előbb érkeztek meg, mint a hajó.

Az első győzelmektől a monopolhelyzetig

A társaság szolgáltatásaira 1858-ban fizetett elő az első újság, a londoni Morning Advertiser, amelynek példáját később az először vonakodó Times, majd az egész sajtó követte. Nem véletlenül: 1859-ben a Reuter ismertette elsőként II. Viktor Emánuel szárd-piemonti király beszédét, amely előre jelezte a piemonti-francia-osztrák háborút. Újabb nagy győzelme volt, amikor 1865-ben riválisait két órával megelőzve, az Atlanti-óceánt `alig` 12 nap alatt átszelve a Reuters riportja érkezett meg elsőként Európába Abraham Lincoln amerikai elnök a pénzpiacokat megrázó meggyilkolásáról.

A londoni székház ma

Reuter üzleti vállalkozása hatással volt az egész európai kommunikációs hálózat fejlődésére, a tengeralatti kábelek lefektetése pedig lehetővé tette, hogy szolgáltatásait más kontinensekre is kiterjessze. A század végére már majd minden jelentős térségben volt irodája, a Távol-Keleten éppúgy, mint Amerikában. A Reuter legnagyobb vetélytársa a francia Havas és a német Wolff cég volt, ám több évi ádáz versengés után 1870-ben békét kötöttek, s "felosztották a világot". A három hírügynökség ettől kezdve hosszú évekig monopolhelyzetet élvezett a világ hírellátásában.

Reutert, aki 1857-ben felvette a brit állampolgárságot, 1871-ben emelte bárói rangra a szász-koburg-gothai herceg, és a ranggal járó kiváltságokat később Angliában is elismerték. Az ügynökség alapítója 1878-ban, 62 éves korában vonult vissza az aktív munkától, utóda Herbert nevű fia lett. Élete hátralévő részét már pihenéssel töltötte, a halál 1899. február 25-én érte nizzai villájában.

(Múlt-kor/Vladár Tamás, Panoráma-Sajtóadatbank)