Rózsa Sándor koponyájával a kábítószerek ellen

A múzeum nyáron is várja azokat a látogatókat, akik a kiállított tárgyakon keresztül szeretnének betekintést nyerni a rendőrség történetébe. A kriminalisztikatörténeti kiállítás bűnjelek, fotók és makettek segítségével mutatja be a bűnügyi technikusok és a nyomozók munkáját. A Rendőrség-történeti Múzeumban az ötvenes évek ismert bűncselekményeinek - nagy értékű műkincslopások vagy akár brutális sorozatgyilkosságok - ereklyéit bemutató kiállítását is láthatják az érdeklődők.

A múzeum egyik érdekessége Rózsa Sándor, a legendás betyár koponyacsontjának egy darabja, de a gyűjteményben szerepel az 1800-as évekből származó rabosító fényképezőgép, amellyel a gyanúsítottakat lehetett "megörökíteni".

"Terveink között szerepel, hogy a közelmúlt nagy feltűnést keltő bűneseteinek történetét is feldolgozzuk, és kiállítsuk" - mondta Rozsnyai Éva. Az állandó kiállításokon kívül időszaki tárlatokat is bemutat a múzeum, valamint több mint ötvenezer könyvből és dokumentumból álló gyűjtemény várja a kutatókat.

A kilencszázas évek elején még magánszorgalomból rendőrök gyűjtögették a bűnjeleket, a múzeum anyagának tökéletesítésével a Bűnügyi Múzeum 1908-as alapítása óta foglalkoznak. Az egykor 124 darabból álló gyűjtemény mára több tízezer darabot számláló kiállítási anyaggá bővült. A II. világháború során a gyűjtemény legnagyobb része megsemmisült. 1964-ben kezdték el újjászervezni, a működési engedélyt három évvel később kapta meg, de ekkor még a nyilvánosság elől elzártan kapott működési engedélyt, csak a "szakmabeliek" és pártvezetők látogathatták. Az újjáalakult intézmény Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum néven 1999-ben nyitotta meg kapuit, immáron a nagyközönség előtt.

Az ingyenesen látogatható múzeumban mintegy tízezer látogató fordul meg évente.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)