Emlékérmén a munkácsi vár

Az érmét bemutató sajtótájékoztatón Barátossy Györgyné, az MNB pénzforgalmi és emissziós részlegének vezetője elmondta: az új érme a visegrádi és a diósgyőri várak után a Kárpátalja egyik legismertebb magyar történelmi helyének állít emléket.

A vár a XIII. század folyamán Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett vára lett, majd a XVII-XVIII. században, elsősorban Zrínyi Ilona révén a Habsburg-ellenes mozgalom egyik bástyájává vált. Zrínyi Ilona vezetésével a vár védői mintegy három évig állták az osztrák seregek ostromát, de végül is 1688. január 14-én fel kellett adniuk.

Fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is a vár, a fejedelem 1706-ban pénzverdét állított fel Munkácson. A Rákóczi szabadságharc leverését követően a vár fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét, állapota egyre jobban romlott. Helyreállítását a XX. század végétől kezdték meg, azóta is folyamatosan végzik, termeiben ma történeti kiállítás látható.

A munkácsi várról készített emlékérme a XVII-XVIII. századot idézi, a vár legdicsőségesebb korszakát. Előlapján Zrínyi Ilona (1645-1703) arcképe látható ovális keretben, hátlapján pedig a munkácsi vár látképe. Az érmét Szöllőssy Enikó tervezte. Az emlékpénzen a kötelező éremképi elemek, így a "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG " felirat, az "5.000" értékjelzés, a "FORINT" felirat és a "2006" verési évszám mellett a "BP." verdejel is megtalálható. Az érméből összesen nyolcezer darab készült, ebből négyezer tükörfényes (proof) kivitelben. Az emlékpénz 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 milliméter, széle recézett.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)