Legendás apák és fiúk

Húsz éve kezdődött a csonka olimpia Los Angelesben

2004. július 28. 12:30

Húsz évvel ezelőtt, 1984. július 28-án kezdődött a los angelesi olimpia, melyet a szocialista országok többsége - válaszul az amerikaiak négy évvel korábbi távolmaradására - bojkottált. A renegát Románia indult a játékokon, és 20 aranyéremmel a második helyen végzett az éremtáblázaton. A magyar sportolók a szocialista országok saját versenyén, a Barátság Játékokon elért eredményeikkel vigasztalódhattak.

A szovjet tábor és a nyugati demokráciák közötti hidegháború a kezdetektől fogva jelen volt a sportban is, ám a nyolcvanas évek első felében az olimpiai mozgalom eszméje is megsínylette a két tábor szembenállását. A Szovjetunió - és felszólítására a szocialista országok - távol maradtak az 1984-es los angelesi olimpiától.


Szovjet részről a bojkott egyértelműen válaszcsapás volt, hiszen az amerikaiak négy évvel korábban nem voltak hajlandóak Moszkvába utazni. A hivatalos indoklás persze szót sem ejtett erről, abban csak az szerepelt, hogy az amerikaiak úgymond nem tudják garantálni a Szovjetunió és a többi szocialista ország sportolóinak biztonságát. Csődött mondott a sportdiplomácia - pedig Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke egykor Spanyolország moszkvai nagykövete volt, így jó kapcsolatokkal rendelkezett a Szovjetunióban.


A magyar részvételről nyilvánvalóan politikai döntés született, mely sok esetben egész sportolói karriereket tört derékba vagy csonkított meg. A döntés elvileg a Magyar Olimpiai Bizottság kezében volt, ám a végső szót minden bizonnyal Kádár mondta ki, akinek a döntésében a renegát Románia részvételi szándéka is szerepet játszhatott. A magyar pártfőtitkár ugyanis annyira utálta Ceausescut, hogy semmiképp sem akart közös álláspontra kerülni vele.


A Magyar Olimpiai Bizottság szinte egyhangú döntést hozott - a kiutazás melletti egyetlen bátor ellenszavazat Jacsó Istváné, a kézilabda-szövetség fegyelmi bizottságának elnökéé volt. Magyarország az utolsók között jelentette be távolmaradását - akkor, amikor már a szálláshelyek is le voltak foglalva, a sportolók pedig már utazásuk részleteit tervezték.


A magyar indoklás nem is a biztonság hiányára hivatkozott - nem is lett volna értelme, hiszen az amerikaiak a rendezés összköltségének egynegyedét, 150 millió dollárt csak biztonsági intézkedésekre fordítottak. A magyar kifogások közt nagyobb szerepet játszott a szolidaritás a Szovjetunióval - valamint a félelem a Szovjetuniótól, hiszen Moszkva már a gazdasági reformokat sem nézte jó szemmel.


A szocialista táborban mindössze három "különutas" ország akadt, melynek sportolói részt vehettek az olimpián: Jugoszlávia, Kína és Románia. A többieknek - így a magyaroknak is - maradtak a szocialista országok nemzetközi tornái, az úgynevezett Barátság-versenyek.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!