Először dolgozták fel játékfilmben Drezda pusztulását

A film középpontjában a barokk Drezda sokak szerint teljesen értelmetlen lebombázása áll: a háború végén, 1945. február 13-án és 14-én az angolszász szövetségesek több hullámban szórták bombáikat a városra, a lángtengerben a szerényebb becslések szerint 35 ezer ember vesztette életét, égett meg, fulladt meg.

Erről a történetről most készült először játékfilm Németországban. A Drezda az elmúlt évek törekvésébe illeszkedik: Németországban úgy érzik, hatvan évvel a világégés után már lehet beszélni arról, hogy a németek között nem csak tettesek, de áldozatok is voltak, nem csak orosz, lengyel, de német bánat és fájdalom is létezik. A Drezdát elkészítő Teamworx produkciós cég már készül következő vállalkozására: a szovjet hadsereg elől menekülő németek millióinak történetét akarják felfűzni egy kelet-poroszországi grófnő és egy francia hadifogoly közötti szerelem szálára.

A Drezda című filmet is átszövi egy regényes, sok részletében alig hihető szerelmi háromszög története. Egy kórházi ápolónő, orvoscsalád sarja - az apa kórházigazgató, morfiummal üzletel, hogy családját kimenekíthesse Svájcba - beleszeret egy, a gépének lelövése után a kórházban megbújó angol pilótába, noha eljegyzésére készül a kórház egyik vezető orvosával. Az eljegyzésre a bombázás estéjén kerül sor, de azt elrontja a német egyenruhában felbukkanó angol pilóta. A család még aznap éjszaka elutazna Svájcba, de megkezdődik a bombázás, a tüzes infernó, Drezda pusztulása, és a család a városban reked.

A film a giccs és a művészet, a szerelmi románc és a történelmi tények, ideológia és valóság között egyensúlyoz, hogy senki érzéseit ne sértse meg, mindenütt jól eladható legyen, még Nagy-Britanniában is, ahonnan a bombázók jöttek - vélik egyes német lapok. A pusztulást aprólékosan, a legújabb technika segítségével rekonstruáló film főszereplője Felicitas Woll, akit személyes szálak is fűznek a Drezda-eposzhoz: a film forgatása közben lett terhes, gyermeke idén februárban, éppen a 14-ére virradó éjszaka született meg, 61 évvel a bombázások után.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc/Berlin)