A vörösterror 133 napja

A nácik előre tudhattak Drezda bombázásáról

2005. március 8. 11:40

Hitler és a náci vezérkar jó előre tudhatott a szövetségesek Drezda elleni légitámadásáról - derült ki egy nemrég előkerült német forrásból.

Lehallgatták a szövetséges adásokat

Drezda a bombázás után
Hadtörténészek tanulmányozzák azt a levelet, amely ma egy drezdai múzeumban látható, s amelyet egy légelhárító lövész írt a szüleinek. Az érdekes az, hogy a támadás előtt két héttel kelt levélben szerepel a 35 000 áldozatot követelt bombázás pontos időpontja. A meglepő forrás fényében fellángolt a vita Németországban: egyesek szerint lehetséges, hogy a náci vezérkar szándékosan a sorsára hagyta a várost - akár puszta propaganda-célokért, akár bosszúból (Hitler ugyanis meg volt győződve róla, hogy népe "cserben hagyta").


Günther Brückner, a levelet író lövész a német légierő különleges egységének repülőterén szolgált, ahol olyan gépek állomásoztak, melyek a szövetségesek rádióadásait hallgatták le. A sárguló levél rendkívül fontos adalékot szolgáltat egy ma is indulatokat ébresztő vitához. Sokan úgy vélik, a szövetségesek háborús bűnt követtek el Drezda lebombázásával, és sajnos akadnak közöttük olyanok is, akik a háborús bűnök relativizálásának szándékával vetik fel az angolszászok felelősségét.


Brückner rövid levelét 1945. február 1-re keltezte, azaz a Drezda elleni első, kisebb - 376 életet követelő - támadás után írta. "Jelezték, hogy egy második támadás következik Drezda ellen február 13-én" - olvasható a levélben. A levél a német rendőrségi szakértők szerint 1945-ből, azaz a támadás évéből származik. A kutatók most arra keresnek bizonyítékot, hogy a dokumentum a támadás előtt keletkezett, ezért átadták azt a hadsereg potsdami nyomozórészlegének.


A Luftwaffe észak-németországi, Eggbeck közelében fekvő légelhárító bázisán speciális gépek állomásoztak. A nagy teljesítményű rádiókkal felszerelt Junkers Ju-88 bombázók az Északi-tengeren át olyan közel repültek Angliához, amennyire csak tudtak, és a levegőből igyekeztek elcsípni a katonai rádióadásokat.


A levél a városi múzeum felkérésére került elő: olyan személyes dokumentumokat kerestek, melyeket a háború befejezésének 60. évfordulója kapcsán rendezett kiállításon bemutathatnak. A levelet Brückner egy idős hölgyrokona adta át a múzeumnak, ahol a papiros ma is látható.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!