A nácik előre tudhattak Drezda bombázásáról
Hitler és a náci vezérkar jó előre tudhatott a szövetségesek Drezda elleni légitámadásáról - derült ki egy nemrég előkerült német forrásból.
Lehallgatták a szövetséges adásokat
| Drezda a bombázás után |
Günther Brückner, a levelet író lövész a német légierő különleges egységének repülőterén szolgált, ahol olyan gépek állomásoztak, melyek a szövetségesek rádióadásait hallgatták le. A sárguló levél rendkívül fontos adalékot szolgáltat egy ma is indulatokat ébresztő vitához. Sokan úgy vélik, a szövetségesek háborús bűnt követtek el Drezda lebombázásával, és sajnos akadnak közöttük olyanok is, akik a háborús bűnök relativizálásának szándékával vetik fel az angolszászok felelősségét.
Brückner rövid levelét 1945. február 1-re keltezte, azaz a Drezda elleni első, kisebb - 376 életet követelő - támadás után írta. "Jelezték, hogy egy második támadás következik Drezda ellen február 13-én" - olvasható a levélben. A levél a német rendőrségi szakértők szerint 1945-ből, azaz a támadás évéből származik. A kutatók most arra keresnek bizonyítékot, hogy a dokumentum a támadás előtt keletkezett, ezért átadták azt a hadsereg potsdami nyomozórészlegének.
A Luftwaffe észak-németországi, Eggbeck közelében fekvő légelhárító bázisán speciális gépek állomásoztak. A nagy teljesítményű rádiókkal felszerelt Junkers Ju-88 bombázók az Északi-tengeren át olyan közel repültek Angliához, amennyire csak tudtak, és a levegőből igyekeztek elcsípni a katonai rádióadásokat.
A levél a városi múzeum felkérésére került elő: olyan személyes dokumentumokat kerestek, melyeket a háború befejezésének 60. évfordulója kapcsán rendezett kiállításon bemutathatnak. A levelet Brückner egy idős hölgyrokona adta át a múzeumnak, ahol a papiros ma is látható.
A megadás sok német életét menthette volna meg
Az a pontosság, amellyel a levél megjósolja a támadás időpontját, megdöbbentette a történészeket. Franz-Josef Heuser, a Drezdai Hadtörténeti Múzeum igazgatója mondta: `A fontos és érdekes dokumentumoknak kijáró, megkülönböztetett figyelemmel állítottuk ki a levelet. Ma annyit tudunk biztosan, hogy a levél 1945 körül keletkezett. Hogy a bombázás előtt vagy után, egyelőre tisztázatlan.`
"Ám ha találunk is választ valamire, rögtön újak merülnek fel" - folytatta a múzeum-igazgató. "Az a tény, hogy a levél írásának feltételezett dátuma - 1945. február 1. - többször is szerepel a papíron, rendkívül meglepő. Mintha csak hangsúlyozni akarná valaki, hogy február 1-jén írta a levelet. Miért írna valaki két keltezést a levelére? Amikor levelet írunk, meg szoktuk ismételni a keltezést? Bár az is igaz, hogy furcsa és nehéz idők jártak akkoriban."
Hauser a levél valódiságáról szólva azt is megjegyezte: kevés embernek állhatott érdekében egy efféle hamisítvány elkészítése. "A nácik tették volna? Elég valószínűtlen, hiszen csak magukra vonták volna a gyanút, hogy sorsára hagyták a várost és a saját népüket. Ha pedig a szövetségesek csinálták volna, mi lett volna az értelme?"
Hauser egyben visszautasította a német szélsőjobboldalnak azt a törekvését, amely Drezda bombázását a holokauszttal méri össze. Az utóbbi hetekben szélsőséges csoportok politikai népszerűségük növelésére próbálták felhasználni a város bombázásának 60. évfordulóját. "Egyáltalán nem mindegy, hogyan és kik próbálják politikai síkra terelni a teljes megemlékezés-sorozatot" - mondta az igazgató.
Jill Henderson, az Edinburgh-i Egyetem második világháborúval foglalkozó történésze nyilatkozta a Scotsman.com online lapnak: "Nürnberg esetében - amit szintén erősen bombáztak a szövetségesek - például egyetlen éjszaka alatt kitelepítették a lakosságot. Mindenki a környező mezőkön, erdőkben aludt, aztán másnap visszatértek a városba. Az persze más kérdés, hogy mindezt meg lehetett volna-e csinálni Drezdában, hiszen a város tele volt menekültekkel, így a megnövekedett számú lakosság ide-oda költöztetése - a közelítő szovjet hadsereg fenyegetésében - igen nehéz lett volna."
Egyes német vélemények Drezda pusztulásáért is a náci rezsimet tartják alapvetőleg bűnösnek, hiszen a vezetők védtelenül tették ki a bombázásnak a várost. Azzal pedig, hogy nem voltak hajlandóak a megadásra, még számtalan német élet elvesztéséért felelősek.
