Az első modern katasztrófa: Lisszabon elpusztulása

Erőszakos rendülések Komáromban 1763-65

Komárom városát 1763. június 28-án nagy földrengés rázta meg. A fejlődő város lakossága az 1715. évi összeírás szerint 8321 főt tett ki, s ezzel a település az ország 5. legnépesebb települése volt. A kutatások szerint a természeti csapás Közép-Európában 88 ezer km²-t érintett, a Belgrád, Drezda, Lipcse vonalon. Az epicentrum Komáromnál volt, az utórengések még egy évig tartottak. Valószínű, hogy ez vezetett a zsámbéki templom végleges pusztulásához is.

Az eseményeket a komáromi elöljáróság jelentésben hozta a Helytartótanács tudomására. A föld megnyílott a Vág-Dunánál, mély szakadékok azonban nem keletkeztek. Kénes szagú víz tört elő, amelyhez kék színű lángok s különböző színű föveny társultak. A rengések következtében Komárom városában 63-an haltak meg, 102 fő sebesült meg. A viszonylag magas szám oka a híres vásárban keresendő, mivel a Szent Péter és Pál napján tartott sokadalom június 29-ére esett. Emiatt sokan tartózkodtak a településen. Az anyagi kár is jelentős volt: 7 templom, 279 ház dőlt össze, s további 785 megrongálódott.

Károsodott épületek

A természeti katasztrófáról néhány további kortárs is beszámol. A püspöki uradalom vezetője szerint a város "irtóztató romladozását" félelmetes látni. A nép menekül Komáromból, mert a föld szinte szünet nélkül reng. Sok embert a leomló falak ütöttek agyon.

A természeti csapás még sokáig élt a köztudatban. Jókai Mór Az elátkozott család című regényében egy egész fejezetet szentelt ennek: "Egyszerre megrázkódott a föld az ő terhei alatt. Nem mondta senkinek: "Legyetek ébren!", nem külde mennydörgést, vakító villámot, csak egy mozdulattal tudtul adá, hogy él. Hogy ébredt fel mindenki egyszerre legédesebb álmából, hogy rohantak ki csöndes házaikból az emberek! Öltözetlen, készületlen, csak ahogy ágyaikból felszöktek: hogy feledték házaik ajtait nyitva, és rohantak a piacokra, és kérdezték egymástól: "Mi történt?" Óh, irgalmas isten, ki tudna erre felelni?" [Jókai Mór: Az elátkozott család (1858). Budapest, 1963. 7.o.]

A komáromi földrengésre vonatkozó további irodalom: Fülöp Éva: "Mi lettél Komárom, mi történt tevéled..." Újabb adatok az 1765. évi komáromi földrengésről. Limes, 1997. 93-108.

1. Földrengés, tűzvész, cunami: 60 ezer áldozat
2. Az újjáépítés víziójával egy parókás arisztokrata jelentkezett
3. Földrengések a középkori Magyarországon
4. Erőszakos rendülések Komáromban 1763-65