2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 29
20 találat
[1]

1307. március 29.

Zarándoklattal büntetik a gyilkost

A 14. század elején említik az első vezeklő zarándoklatokat a magyarországi források. Leginkább a hazai németség alkalmazta ezt a `büntetést` a bűnösökkel szemben. Példa erre a Berzevici és a Görgei családok őseinek háborúsága, amely 1307 márciusában István szepesi ispán előtt ért véget. A viszályban a Kakas mester rokonságához tartozó Hermannus Bank megölte Arnold ispán fiát. A tettes rokonaival együtt megkövette Arnoldot és fiait, 200 márka vérdíjat fizetett, és az áldozat lelki üdvéért kolostor- és misealapítványokat tett. Hermannus Bank köteles volt negyedmagával Rómába, onnan Bariba, majd Compostelába és Aachenba zarándokolni.

[2]

1821. március 29.

Megszületett Lumniczer Sándor orvos

A kapuvári születésű sebész az 1848-49-es szabadságharcban Görgey törzsorvosa volt. 1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. A szabadságharc után büntetésből az osztrák hadseregben közkatonai beosztásban működött. Később az államvasutak és a Rókus Kórház orvosa lett. A kiegyezés utáni időkben a magyar orvostársadalom egyik vezető alakjává vált, többek között az Orvosegyesület és a Közegészségügyi Tanács elnöke volt. Az igazgatása alatt álló klinikán vezették be először Magyarországon az antiszeptikus sebkezelési eljárást. Budapesten hunyt el 1892. január 30-án.

[3]

1842. március 29.

Megszületett id. Entz Géza zoológus

Mezőkomáromban látta meg a napvilágot. 1867-ben szerzett orvosdoktori diplomát a pesti egyetemen, de végül nem orvos lett, hanem zoológus. 1869-től tanított természetrajzot és meteorológiát a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben, majd 1873-ban kinevezték a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem első zoológia- professzorának. Két év múlva az egyetem rektorává választották. Ez idő alatt magas színvonalú szellemi műhellyé fejlesztette az intézményt. Az egysejtű szervezetek mikroszkópos vizsgálatával foglalkozott, az ostorosok, a gyökérlábúak, a spórások számos új faját írta le. Tevékenységével lényegében megalapozta a magyar hidrobiológiát. 1875- 76-ban kísérleti úton bebizonyította, hogy az egyes egysejtű állatfajok sejtjeiben megtalálható `zöld szemecskék` nem mások, mint mikroszkópos moszatok. Ez a felfedezés a XIX. századi magyar biológia legnagyobb elvi jelentőségű felismerése volt. Elsők között ismertette Magyarországon Darwin A fajok eredete című munkáját. 1890-ben az MTA rendes tagjai sorába választotta. 1889-től a budapesti Műegyetem állattani tanszékének tanára volt. 1901-ben a Margó Tivadar utódaként a fővárosi tudományegyetem általános állattan és összehasonlító tanszékére került. Onnan vonult nyugdíjba 1914-ben. Sokat foglalkozott a protoplazma szerkezetének felderítésével, a fajok keletkezésének és származástanának kérdéseivel. Tanulmányait két nagy kötetben tervezte összegezni, de csak az első rész jelent meg 1888-ban német és magyar nyelven. Budapesten hunyt el 1919. december 4-én.

[4]

1891. március 29.

Meghal Georges Seurat francia festő

A neoimpresszionizmus képviselője Párizsban született 1859. december 2-án. Az École des Beaux-Arts-on tanult 1878-tól. Technikáját tudományos színelméletekre alapozta, keveretlen apró színfoltok egymás mellé helyezésével törekedett a természetes színhatás illúziójának felkeltésére. Legismertebb - s életművét tekintve is legjelentősebb - ilyen képe a Vasárnap délután a Grande Jatte szigeten. A képre kis pontokban rakta fel a színeket, amelyek azután az emberi szem recehártyáján egyesülnek. A palettán történő keverés helyett tehát az optikai keverés módszerét alkalmazta. Mivel művészetében fontos szerepet játszott a vertikális és horizontális meghatározottság, valamint az aranymetszés is, így a szerkezetes irányok előfutárának is tekinthető. Későbbi alkotásai sok tekintetben előkészítették az expresszionizmust, a fauvizmust és a kubizmust, sőt némiképp a konstruktivisták is elődjüket tisztelték személyében. A francia fővárosban érte a halál.

[5]

1892. március 29.

Megszületett Mindszenty József esztergomi érsek

Csehimindszenten született Pehm József néven. Tanulmányait Szombathelyen végezte, majd Zalaegerszegre került. Itt megmutatkozott kiváló szervezőképessége, sokat tett a város egyházi intézményeiért. Nevét 1942-ben magyarosította. 1944-től veszprémi püspök volt. A nyilasok 1944. november végén Sopronkőhidán bebörtönözték. XII. Pius pápa 1945 szeptemberében esztergomi érsekké, Magyarország hercegprímásává, 1946-ban bíborossá nevezte ki. Főpásztori jelmondata: `Pannonia Sacra`. Rendíthetetlen bátorsággal és következetességgel szembeszállt a kommunista totalitarizmussal. Felemelte szavát a vallásszabadság, az emberi jogok, a nemzeti önrendelkezés és a nemzeti identitás védelmében. A kommunista hatalom 1949 februárjában nagyszabású kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélte. Az 1956-os forradalom szabadította ki rabságából, s ezután az események egyik központi személyiségévé vált. 1956. november 4-én, a szovjet támadás következtében, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kért és kapott menedékjogot, s ott élt 15 éven át. 1971. szeptember 28-án, VI. Pál pápa kívánságára - élete nagy áldozataként - a Kádár-rendszer és a Szentszék megállapodása alapján elhagyta Magyarországot. 1974-ben jelentek meg emlékiratai. 1974. február 5-én VI. Pál pápa felmentette érseki és prímási méltósága alól. Számkivetettségében haláláig látogatta az öt világrészben szétszóródott magyarságot, hogy hitben és magyarságtudatban erősítse őket. A rendszerváltozás során, 1990. május 18-án semmissé nyilvánították az ellene 1949-ben hozott népbírósági ítéletet. Mariazellben eltemetett hamvait 1991. május 4-én Esztergomban, az érseki székesegyház prímási sírkápolnájában, ünnepélyes gyászmise keretében helyezték végső nyughelyére. Sírjára a következő jelmondatot írták: `Az élet megalázta - a halál felmagasztalja`. 1994-ben hivatalosan is elindították a boldoggá avatási eljárását. Az egyházmegyei eljárás befejezése után 1997-ben az előírások szerinti anyagot átvette a Szentté avatási Kongregáció. 2000-ben Lakiteleken szobrot avattak a tiszteletére.

[6]

1896. március 29.

Meghal Frankel Leó

A korai szocialista mozgalom egyik vezetője Óbuda-Újlakon született 1844. február 28-án. Eredeti foglalkozását nézve ötvös volt. Először Németországban, majd Párizsban telepedett le. Részt vett az 1871. március 18-i felkelésben, majd a Párizsi Kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának tagjává, később annak vezetőjévé választották. A bukás után Londonba menekült, ahol az I. Internacionálé Főtanácsának tagja lett, s részt vett a II. Internacionálé megalakításának előkészítésében is. 1876-ban Magyarországra költözött, az Arbeiter Wochen Chronik szerkesztője, a Nemválasztók Pártja és a Magyarországi Általános Munkáspárt egyik alapítója és vezetője volt. 1881-ben egy sajtóper során másfél év államfogházra ítélték, kiszabadulása után Ausztriában, majd Nagy-Britanniában élt. A francia fővárosban hunyt el.

[7]

1896. március 29.

Meghal Jankó János karikaturista

Tótkomlóson született 1833. november 1-jén. Tehetségére korán felfigyeltek, szarvasi gimnazistaként rajzot tanított saját iskolájában. Első életképeit Pesten állította ki. 1864-től a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd 1866-ban Pestre jött, s attól kezdve a Bolond Istók, de főként a Borsszem Jankó című szatirikus lapok közölték karikatúráit. Jellegzetes és közkedvelt alakjai (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon) a maguk korában igen népszerűek voltak. Rajzainak számát mintegy 70 ezerre becsülik. Néhány drámai hangvételű életképén a paraszti élet valósághű bemutatására törekedett.

[8]

1911. március 29.

Meghal Bakody Tivadar József orvos

A rendszeres testnevelés kezdeményezője Győrött látta meg a napvilágot 1825. május 4-én. Lipcsében bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey Artúr főhadiszállásán honvéd kapitányi rangban szolgált. Orvosi diplomát csak később szerzett Bécsben. Külföldi tanulmányútja befejeztével Lembergben telepedett le, ahol a természetgyógytan tanáraként a hasonszenvi gyógymóddal (homeopátia) foglalkozott. Saját költségén gyógygimnasztikai intézetet hozott létre, majd 1861-ben visszatért Magyarországra. A budapesti egyetemen szakterületét (`hasonszenvi különös kór- és gyógytan`) oktatta 1905-ig, valamint gyakorló orvosként a Bethesda és Rókus Kórház főorvosi tisztét is betöltötte. 1873-75 között a Hasonszenvi Lapokat szerkesztette. Az Orvosi Hetilapban 1861-ben megjelent Országos testgyakorlat című cikkével tulajdonképpen a hazai tornamozgalom elindítójának tekinthető. Először javasolta ugyanis, hogy a testmozgást vegyék tantárgynak az iskolákban, valamint tornaintézetet állított fel. Emellett 1863-ban kérvényezte az első magyar sportegylet megalakítását. Bár indítványát elutasították, még abban az évben létrejött a Pesti Tornaegylet (PTE), amelynek elnökévé választották, a mai pesti Szentkirályi utcában pedig berendezték az első tornacsarnokot. Életrajzához hozzátartozik, hogy szabadkőművesként tagja volt az első magyar nyelvű, pesti Szt. István Páholynak.

[9]

1912. március 29.

Meghal Robert Falcon Scott angol sarkkutató

1901-1904 között expedíciójával együtt nagy nehézségek közepette túljutott a déli szélesség 82 fokán is. 1910-1912 közötti második útja során, 1912. január 17-én társaival elérte a Déli Sarkot, de csalódva tapasztalta, hogy Amundsen négy héttel megelőzte. A visszafelé vezető úton tüzelő- és élelmiszerhiány miatt megbetegedett s meghalt. Holttestét az 1912 novemberében keresésére indult expedíció találta meg feljegyzéseivel együtt.

[10]

1931. március 29.

A Graf Zeppelin léghajó Magyarországra érkezik

A légijármű a Budai-hegyek felől szállt le a csepeli repülőtérre. Az utasok között volt Karinthy Frigyes is. A Zeppelin még aznap magyarországi körrepülésre indult, hogy a Debrecen-Szeged-Pécs-Kaposvár-Szombathely-Székesfehérvár útvonalon a felsorolt városokba ledobja az oda címzett leveleket. A rossz időjárás miatt az elképzelés meghiúsult, csak a debreceni akció sikerült. A léghajó aznap visszatért Friedrichshafenbe.

[11]

1944. március 29.

A Sztójay-kormány megkülönböztető rendeleteket hoz a zsidónak tekintendő állampolgárokkal szemben

A miniszterelnök bejelentette: a jogszabályokra vonatkozóan a kormányzó nem kíván élni előzetes láttamozási jogával. Április 5-től "minden 6. életévét betöltött zsidó személy köteles volt "felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan 10x10 cm átmérőjű kanárisárga színű, hatágú csillagot" viselni. A további rendeletek a zsidókat megfosztották javaiktól, állásaiktól, eltiltották őket az utazástól, néhány órára korlátozták helyi mozgási szabadságukat, a számukra rendszeresített külön élelmiszerjegyekre az átlagosnál jóval kevesebb élelem járt. Az április 26-án kelt kormányrendelet alapján a zsidó lakosságot a vidéki városokban zárt gettókba, a fővárosban pedig a kapun sárga csillaggal megjelölt, ún. zsidóházakba tömörítették. A zsidónak nyilvánított szerzők könyveit bezúzták. Erre a sorsra jutottak többek között Bródy Sándor, Füst Milán, Molnár Ferenc és Radnóti Miklós művei. Időközben már megkezdődött a magyar belügyminisztérium április 7-én kiadott 6163/1944. sz. bizalmas rendeletének a végrehajtása. Ennek értelmében "a m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól". Területrészenként a zsidókat gyűjtőtáborokba kell szállítani, amit a csendőrség, illetve rendőrség végez el. A német biztonsági rendőrség "tanácsadó szervként" működik közre az akcióban. Az első gyűjtőtáborokat április közepén hozták létre Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon, majd sor került a többi országrészre is. A táborokban, gettókban nem volt elegendő élelem és víz. A vidéki zsidóság tömeges elszállítása május közepén kezdődött meg a kassai csendőrkerület területéről. Ez időtől július elejéig napi 4 szerelvény indult Auschwitzba. A korabeli országterületről 437 ezer zsidóvallású magyar állampolgárt deportáltak, közülük közel 320 ezer fő elpusztult. A kormányzó július 6-án megakadályozta a főváros kb. 200 ezer zsidó lakosának elszállítását. A Pest környéki zsidóságot azonban a kormányzói tilalom ellenére még a következő napokban is megsemmisítő táborokba vitték.

[12]

1945. március 29.

Emigrál a Szálasi-kormány

A Nyilaskeresztes Párt uralma alá vont állam szétesési folyamata a németek katonai vereségének arányában erősödött. Az elsősorban német fegyverekkel fenntartott nyilasuralom összetartó ereje megbomlott. Szálasi rendszerét több csoport támadta. Ezek egyike a németekkel szövetkező és nála is szélsőségesebben fasiszta katonatisztekből állt. Vezetőjük, Ruszkay Jenő SS-tábornok szerint Szálasi nem eléggé támogatja a német fasizmust. Ő kész lett volna eltávolíttatni Szálasit az állam éléről. 1945. március 29-én - a szovjet hadsereg elől menekülve - emigrált a Szálasi-kormány. Tagjai, vezérükkel és a vezérkarral együtt, hamarosan nyugati fogságba estek.

[13]

1946. március 29.

Megalakul a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság

A MESZHART 1954. november 25-ig működött. Akkor a szovjet fél átadta részesedését a magyar államnak, s így megalakult a Magyar Hajózási Rt. (Mahart). Elődje, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. 1895-ben alakult. Hajóparkja az I. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1919-ben az angol Danube Navigation Co. megvette a részvényeinek 44 százalékát, amelyet a magyar állam 1932-ben felvásárolt. A II. világháború végén a hajók Nyugatra vonultak, majd többségük 1945-ben a Dunán amerikai fogságba került. 1946-54 között a cég szovjet tulajdonban volt. Tevékenysége akkor a folyam- és tengerhajózásra, a szállítmányozásra, a hajójavításra és a kikötőüzemre terjedt ki. 1955-ben a balatoni hajózás, 1964-ben a Duna-tengerhajózás is beolvadt a Mahart-ba. Az 1960-70-es években fejlődött a tengerhajózás, a flotta tengeri hajókkal bővült, s megindult a mélytengeri hajózás is. Az 1990-es évek elején a cég elvesztette korábbi (KGST) piacainak jelentős részét, s tevékenysége egyre szűkült. A tengerhajózás az utolsó magyar óceánjárók eladásával 2000 végén gyakorlatilag megszűnt. A vállalatnak a 2000-es évek elején is ismert tevékenysége még a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. keretein belül, a 20 hajóból és 9 szárnyashajóból álló flotta működése.

[14]

1946. március 29.

Egyezmény jön létre a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaság létesítéséről

A vállalat 1954. november 25-ig működött, amikor a szovjet fél átadta részesedését a magyar államnak, majd november 26-án megalakult a Malév. A légitársaság 1992 óta részvénytársasági formában működik.

[15]

1957. március 29.

Kommmunista nagygyűlések zajlanak a fővárosban több tízezer ember részvételével

[16]

1957. március 29.

Szabadon hazatérhetnek a disszidáltak

Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc leverése után jogellenesen külföldre távozottak - egy 1957 áprilisi összegzés szerint 193 885 fő - hazatérését szabályozta az Elnöki Tanács 1957. március 29-i rendelete. Eszerint nem lehetett felelősségre vonni azokat, akik 1956. október 23. és 1957. január 31. között lépték át a határt, s március 31-ig bejelentették hazatérési szándékukat. Az április 1-je után hazatérők egyéni elbírálás útján mentesülhettek a büntetőeljárás alól. A regisztrált távozók közül május végéig 11 447 fő (5,9 százalék) legálisan hazajött.

[17]

1972. március 29.

Egyezményt írnak alá az űrobjektumok okozta károkról

Washingtonban, Moszkvában és Londonban egyidejűleg írták alá az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló egyezményt. A világűr felhasználásával kapcsolatos technikai és jogi kérdések tisztázására az ENSZ 1959-ben Világűr Bizottságot hozott létre. A világűr jogi helyzetével kapcsolatos nemzetközi szerződések egyikét, `Az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről` szóló egyezményt - 1972. március 29-én Washingtonban, Moszkvában és Londonban egyidejűleg írták alá. A megállapodást Magyarországon az 1973. évi 3. számú törvényerejű rendelettel hirdették ki.

[18]

1982. március 29.

Meghal Carl Orff német zeneszerző

A müncheni Akademie der Tonkunst növendéke volt. Münchenben, Mannheimben és Darmstadtban volt karmester, majd 1924-ben másodmagával művészeti iskolát (Güntherschule) alapított, amely pedagógiai módszerét a zene és a mozgás összekapcsolására építette. 1950-60-ig a müncheni zeneművészeti főiskolán a zeneszerzés mesteriskola vezetője volt, 1961-től az Orff-módszer pedagógiai központját irányította. Zeneszerzői stílusának alapvető jellemvonásai: az ellenpont, a legegyszerűbb, rendszerint alapakkordos harmonizálás, a ritmus feltétlen előtérbe helyezése. Egyedülálló zenés színpadi műfajt teremtett, amelyben színjáték, tánc, ének és zene teljesen egyenrangú volt. Leghíresebb műve a középkori világi diákénekeket feldolgozó Carmina Burana (1937). Pedagógiai téren nagy jelentőségű ritmizáló zenepedagógiai módszere, a Schulwerk, amely a beszéd, a zene és a mozgás egységét célozta. Münchenben hunyt el.

[19]

1991. március 29.

Eltörlik a Vajdaság autonómiáját

A helyi parlament három háza együttes ülésén elfogadta a tartomány új statuszát, amely a Vajdaság és Szerbia viszonyában megszüntette a vajdasági állami előjogokat, és a Szerbiától való tartományi elkülönülést.

[20]

2001. március 29.

Meghal John Lewis dzsessz-zenész

A dzsessztörténet kiváló képviselője La Grange-ban született 1920. május 3-án. Az új-mexikói Albuquerque-ben nőtt fel, hétéves korától tanult zongorázni. 1946-ban kezdte hivatásos pályáját Dizzy Gillespie együttesében. A dzsessz legnagyobbjaival játszott együtt, Charlie Parkerrel, Miles Davis-szel, Lester Younggal, lemezt készített többek között Ben Websterrel, Charles Mingus-szal, Sonny Rollins-szal, Stan Getz-cel. 1952-ben hozta létre a Modern Jazz Quartetet - röviden csak MJQ -, amelyben Milt Jackson vibrafonozott, Percy Heath bőgőzött és kezdetben Kenny Clark, majd 1955-től Connie Kay dobolt. A zenekar, amelynek Lewis a zeneszerzője és hangszerelője is volt, egy hétéves (1974-1981) szünettől eltekintve egészen Kay 1994-ben bekövetkezett halálig működött. Jártak Magyarországon is, az 1970-es évek elején nagysikerű koncertet adtak az Erkel Színházban. Az MJQ mellett John Lewis fellépett és felvételeket készített más muzsikusokkal, nemcsak dzsessz-, hanem időnként klasszikus zenészekkel is. Vonzotta a tanítás, és már az 1950-es évek végén saját nyári dzsessziskolát alapított a massachusettsi Lenoxban, ezenkívül tanított a Harvardon és a New York-i City College-ben is. 1958 és 1982 között zenei tanácsadója volt a kaliforniai Monterey város nagyhírű fesztiváljának. New York-ban hunyt el.

Bezár