Ősi szökőár nyomaira bukkantak Indiában

Ahol a víz az úr

A templomra a tavalyi cunami által sújtott területen találtak rá. A most megtalált épületet azonban nem a decemberi szökőár mosta elő (bár meg kellett várniuk míg a víz elvonul), hanem a régészek idén júliusban bukkantak a romok nyomára egy akkor feltárt gránit templom alatti földrétegben. Mindebből arra következtettek, hogy a térségben i.sz. 580 és 728 között uralkodó Pallava királyok saját templomukat a már meglévő romokra építették fel. A csoport stukkófigurákat, terrakotta lámpákat és más faragványokat is talált, melyek az ásatás vezetője, Thyagarajan Satyamurthy szerint arra utalnak, hogy "ez lehet a régióban felfedezett legkorábbi szentély", és mindez nagyon érdekes kérdéseket vet fel a szökőárok történetével kapcsolatban is. 

A Madrastól 30 km-re délre található Mahábalipuram melletti romok feltárását ebben a hónapban fejezte be India Régészeti Hatósága. Mahábalipuram 1984 óta szerepel a világörökségi helyszínek listáján, és ma is több ezer hindu zarándok és turista kedvelt úti célja.

"A régészek a Muruga hindu istennek szentelt templomon talált homok és a téglában talált kagylómaradványok alapján megpróbálják meghatározni a templomot elpusztító szökőár időpontját" - mondta Satyamurthy az Associated Pressnek. Elmondása szerint ugyanis jóval több a károsodás a romokon a tenger felőli oldalon. 

Februárban a régészek innen nem messze már víz alatti ásatásokat folytattak egy ősi templom nyomait keresve. Mahabalipuramhoz közel a szökőár a homokot elmosva - mint az a hírekben is szerepelt - napvilágra hozott három olyan sziklát is, melyekről a régészek megállapították, hogy azok egy i.sz. 7. századi kikötőváros maradványai.

A múlt évben és most előkerült leletek kapcsán rögtön élénk vita alakult ki a tudományos életben arra vonatkozóan, hogy akad-e bármilyen nyoma az ősi írásosos szövegekben annak, hogy szökőár pusztított volna el egy nagyvárost. Míg ugyanis korábban a kutatók nem nagyon hittek az ilyen eseményeknek, addig a tavalyi szökőár megmutatta számukra, hogy milyen rombolóerőt képes kifejteni a természet. "A tavalyi év előtt sosem kérdeztük magunktól, hogy mire utalhatnak a tenger nyomai az épületeken, ám a szökőár után rögtön láttuk, hogy mindez mit is jelent" - mondta el az ásatás vezetője.