Dávid király palotájának nyomaira bukkantak
Izraeli régészek bejelentették, hogy Kelet-Jeruzsálemben a bibliai Dávid király idejéből való 3 ezer éves palota romjaira bukkantak.
Egy régészekkel bújócskázó kor
A Szilván negyedben, Jeruzsálem legrégebbi részén végzett ásatáson egy harminc méter hosszú középület maradványai kerültek elő. A kutatók megtalálták egy néhány évszázaddal későbbi, ókori héber feliratú pecsét lenyomatát is, amely egy Jeremiás könyvében említett tisztviselő neve szerepel.
Az ásatás szponzora a jeruzsálemi neokonzervatív (think tank) agytröszt, a Salem Központ, valamint egy amerikai zsidó befektetési bankár. Az ásatás vezetője, Eliat Mazar szerint valószínűleg Dávid király palotáját találták meg, ezt azonban más izraeli régészek vitatják.
|
Mazar pazar romjai |
A Mazar által feltárt középület főníciai stílusban készült a 9-10. században. Gabriel Barkay, Jeruzsálem régésze a Bar-Ilan Egyetemről rendkívül fontosnak nevezte a feltárást: "Nagyon óvatosan úgy fogalmazhatnék, hogy ez az egyik legelső nyoma a Dávid és Salamon királyságának Jeruzsálemben, abból az időszakból, ami száz éve bújócskázik a régészekkel".
A szakma más képviselői is elismerték, ritka és érdekes régészeti eredmény a feltárt falrészlet, illetve a pecsét is. A régésznő már több mint tíz éve keresi a palotát a jeruzsálemi óváros falain kívül. A bibliai régészet képviselőjeként Dávid és Salamon királyságának történelmi nyomait kutatja.
Városnak éppenséggel kicsi, királyságnak voltaképpen jelentéktelen
| A palota helye és látványterve |
A 48 éves régésznő - aki a híres Benjamin Mazar régész unokájaként tanulta ki a szakma fortélyait - elmondta: "A régészet persze csak technika, de még ásatás közben is mindig a történelmi források járnak a régész fejében. Munka közben egyik kezemben a Biblia és az ásatáskor használt eszközök a másikban, természetes, hogy minden számításba jöhet."
A Biblia mellett persze már jelentős jeruzsálemi régészeti ásatási eredményekre támaszkodik a kutató: a huszas években az ír Robert Macalister, a hatvanas években a brit Kathleen Mary Kenyon, a hetvenes-nyolcvanas években az izraeli Yigal Shilo ásatott Jeruzsálemben.
Amihai Mazar, a Héber Egyetem régésze és Eilat Mazar másodunokatestvére szerint a szakmában meglehetősen vitatott, hogy "Dávid és Salamon korában mennyiben tekinthető Jeruzsálem fontos városnak, sőt egyáltalán városnak. Sokak szerint városnak éppenséggel kicsi, királyságnak pedig voltaképpen jelentéktelen volt."