Megmentik a mezőcsáti zsinagógát

Megmentik az első antarktiszi épületet Megmentik Lincoln hangját Megmentik a háborúban megsérült középkori írásokat Megmentik IV. Béla adományát

Az 1880-ban épült zsinagóga helyreállítási munkálatait nem lehet tovább halogatni, mert műszaki álapota rohamosan romlik - hangzott el a Mezőcsáti Zsinagóga Megmentéséért Közalapítvány Kuratóriuma által rendezett tanácskozáson.

Steinerné Vasvári Éva, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a zsinagóga épületének helyreállítása több szempontból értékmentő: "Értékmentő, mint építészeti emlék, mint a város történetének elválaszthatatlan része és mint a mezőcsáti zsidó közösségnek emléket állító, de a jelenben, illetve a jövőben továbbra is az életet szolgáló épület".

Hangsúlyozta, hogy a zsinagóga újjáépítése érdekében a mezőcsátiak alapítványt hoztak létre, amely évek óta szorgalmazza az épület rekonstrukcióját, valamint kulturális és oktatási célokra történő hasznosítását.

"A mezőcsáti csodarabbi, azaz Jakab Tannebaum példáját követve szeretnénk, ha a zsinagóga a zene és a művészetek háza lenne, ugyanis a rabbi a XIX. században Mezőcsáton több száz ifjút nevelt és oktatott" - fejtette ki a képviselő.

A hitközségben szigorú zsidó vallási fiútanoda, jeshiva működött, amelynek épülete a zsinagóga telkén még ma is áll.

Steinerné Vasvári Éva beszámolt arról is, hogy az épület rekonstrukciós tervei 2003-ban elkészültek, de a pályázatukat pénzhiány miatt elutasították.

Arnóth János, a település polgármestere emlékeztetett arra, hogy a korábban a környék tíz hitközségének hitéletét szolgáló zsinagóga állapota folyamatosan romlott. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Zsinagóga Kutatócsoport munkatársai már 1986-ban megállapították, hogy az "épület léte veszélyben van".

mti