Szex az ősi Peruban

2004. március 30. 10:00

Az erotikus tárgyú kerámiák, amelyek a perui Moche állam idejéből maradtak fenn, nemcsak a hódító spanyolokat háborították fel: a megmaradt darabokat még néhány évtizeddel ezelőtt is zárt ajtók mögött őrizték. Ma viszont már Peru legkiválóbb múzeumai rendeznek kiállításokat ezekből a tárgyakból, s hírük bejárta a világot.

Korábban

Botránykönyv a nácik pornómúltjáról
A fiatal és sikeres német író, Thor Kunkel legújabb könyvében a Harmadik Birodalom egyik legkínosabb titkát, a nácik megrendelésére készült pornófilmek témáját dolgozta fel.
Századfordulós pornófilmeket találtak Franciaországban
Csoportszex, meleg és leszbikus jelenetek, valamint egy apácának egy ebbel folytatott románca is látható azokon az 1905 és 1930 között készült ős-pornófilmeken, amelyek nemrég kerültek elő egy `felettébb jó hírű` francia családban.
Ötven éves a nyuszis magazin
Bárhol jelent meg, mindig viták övezték, botránylapként indult és növekedett, de a legnagyobb írók sem szégyeltek neki dolgozni és a leghíresebb nők is levetkőztek a Playboy hasábjain.
A maszturbáció kultúrtörténete
Habár a ma uralkodó vélemény a maszturbációt ártalmatlan időtöltésnek tekinti, Amerikában néhány nyomda mégis visszautasította Thomas W. Laqueur professzor Magányos szex című munkájának megjelentetését.

A kényelmetlen szüzesség

Versengenek
érte a
múzeumok

A Moche kerámiák a nemi aktusok legkülönfélébb válfajait ábrázoló, cseppet sem szemérmes agyagfigurák, amelyeket több mint 1500 évvel ezelőtt készítettek a magasan szervezett, osztályalapú Moche társadalomban. A Moche-kultúra 800 éven át uralkodott Peru északi részén, körülbelül i. sz. 800-ig.

A huacos eroticos - erotikus kerámiák - néven számon tartott darabokat sokáig a nagyközönség elől elzárva tartották, csak a perui társadalomtudósok elit csoportja nézegethette őket. Nagyon vonakodva ugyan, de a szobrokat alkalmanként hozzáférhetővé tették kiválasztott amerikai és európai kutatók számára is. Maximo Terrazos történész az elsők között volt, aki láthatta a perui antropológiai és történeti múzeum pincéjében "Private" feliratú ajtó mögött őrzött kincseket. Az élmény akkora hatást gyakorolt rá, hogy életét a perui szexualitás története kutatásának szentelte.

A kerámiák révén sokkal behatóbban tanulmányozhatók a Kolumbusz előtti Peru szexuális értékei és szokásai. Az így meginduló kutatások ismét rávilágítanak a spanyol gyarmati bürokraták és az inkvizíciós papok gyakorolta elnyomásra, hiszen a szobrok azt is illusztrálják: hogyan igyekeztek a hódítók "kiűzni a démonokat" a helyi lakosság szívéből, lelkéből - és ágyékából is.

A gyarmati korban az erotikus kerámiákat darabokra törték - mondta Terrazos, az agyagfigurák avatott szakértője. Az 1570-es években Francisco de Toledo alkirály és vallási tanácsadói minden erővel fel akarták számolni a szodómiát, a maszturbációt és azt, amit a kecsua nyelvet beszélő helyi lakosság próbaházasságnak nevezett. Az alkirály és papi tanácsadói döbbenten látták, hogy a homoszexualitás az ország egyes régióiban elterjedt és elfogadott, továbbá hogy az őslakosok nem helyeznek súlyt a női szüzességre, és nem tiltják a házasság előtti szexet. Mi több: a Napnak, vagy az Incának áldozandó leányok kivételével a szüzeket értéktelenebbnek tartották azoknál, akik már megszabadultak ettől a tehertől, ezért a kor híres jezsuitája, José de Acosta felpanaszolta írásában, hogy a lányok az első útjukba kerülő férfival összeállva igyekeznek megszabadulni szüzességüktől.

következő oldal 1 / 2