Egykori és mai művésztelepek

Művészcsoportok sokasága

Aki ma megpróbál utánanézni (a legegyszerűbb ehhez egy internetes keresőprogramot igénybe venni), hogy mennyi művésztelep, művészcsoport, alkotóközösség, műteremegyüttes, rezidenciaprogram létezik jelenleg, amely bármilyen – földrajzi vagy jogi – értelemben művészek közösségét jelenti, akkor hihetetlen számmal fog találkozni. A böngésző a képző- és iparművészeti ágak teljes választéka mellett az újjáélesztett régieken túl a státusukban, fenntartói formájukban folyton változó vagy újonnan, műgyűjtők, önkormányzatok, művésztársaságok által kezdeményezett csoportokat és telepeket egyaránt talál. Ezek között akadnak alkalmi (például évszaktól függő), a támogató-fenntartó szeszélyének kitett, bizonytalan sorsú, kevés művész egyidejű jelenlétét biztosító vagy hirtelen felindulásból alapított társaságok és kolóniák is, zártak és nyitottak, pályázhatók vagy meghívásosak.

Amiből viszonylag kevés van, az az a fajta spontán képződmény, amely a klasszikus alapítású művésztelepeket jellemezte. Ezek története többnyire nem művésztelep-alapítási céllal kezdődött, sokkal inkább kevés művész egyazon földrajzi helyen való megtelepedésével, majd idővel ennek az együttműködésnek az intézményesülésével folytatódott. Az egy városban vagy faluban való megtelepedés legfeljebb az egymásra találás lehetőségét nyújtotta, ez azonban még nem jelenti kolónia létrejöttét. Klasszikus, de nem jogi értelemben művésztelepnek a telepszerűen elhelyezkedő, lakhatásra és alkotásra alkalmassá tett műtermek egy jól behatárolható területen való elhelyezkedését tekinthetjük, ahol az alkotókat közös szemlélet, alkotói mód, világnézet, egy irányba mutató újítói szándék vagy preferált stílusirányzat köti össze.

Amellett, hogy együtt alkotó csoportról beszélünk, minden alkalommal – már kezdetben – valaki a közösség fejévé, szellemi, pedagógiai vagy adminisztratív (a működés irányítására a legalkalmasabb) vezetőjévé növi ki magát, de sok esetben a közösség már eleve egy formális vagy informális vezető köré épül (tanár és tanítványok). Ugyanakkor már a korai művésztelepek esetében is jellemző volt, hogy valamely helyi hivatal kezdeményezze a művészek letelepedését, ám ez sosem történt váratlanul, az apropót az erre fogékony és oda kötődő művészek felbukkanása szolgáltatta. Ezzel szemben azért jellemző a kezdetben sanyarú, esetleges lakhatási lehetőség, ez azonban ritkán szegte az alkotókedvet az igényeknek megfelelő műteremházak felépítéséig.

Az alapítói szándékok mögött szinte kivétel nélkül találunk decentralizációs törekvéseket, a Budapest-központú oktatás ellensúlyozását, ezzel párhuzamosan a lokálpatriotizmus feléledését. Eltérést találunk a telepekhez kapcsolódó fogalom alakulásában, mert míg a „nagybányai művészet” gyakorlatilag lefedi a festőiskola tevékenységét (sőt még a felsőbányai elágazást is ide köthetjük), addig a „szentendrei művészet” fogalma akár a teleptől teljesen független művészcsoportosulást is takarhat. Egy harmadik variációt mutat Hódmezővásárhely: a „vásárhelyi művészet” és az „alföldi művészet” fogalma összemosódik a művészettörténetben – és mint majd látjuk, a műveket megőrző közgyűjteményben is.

A szervezettség alatt érthetjük az intézményesülést, vagyis azt, hogy létrejött-e és hogyan egy egyesület vagy iskola, ez utóbbi pedig önállóan vagy oktatási intézményhez (például a Képzőművészeti Főiskolához) kapcsolódva működött – ennek függvényében zajlott az oktatás szervezett vagy informális keretek között. A kezdeti laza szervezettséget egy idő után a hivatalossá válás, majd – generációváltás vagy éppen a világháború következtében – a szétszéledés, az államosítás, végül az újraszerveződés követte.

A beépülés (vagy kiépülés) mértéke is különböző lehet: olykor nemcsak a minimális igényeknek megfelelő, hanem neves építészek által tervezett épületek adtak otthont a telepek lakóinak. Az aranykor véget érhetett a szellemi vezető halálával (Gödöllő, Nyergesújfalu, Kecskemét, Hódmezővásárhely), államosítással (Szentendre) vagy az országhatárok átszabásával (Nagybánya). A történetekben közös töréspont a második világháború, amelynek évei alatt többnyire – kisebb létszámban – működtek ugyan a kolóniák, de szinte kivétel nélkül kár esett az épületekben, művészek hunytak el, művek pusztultak el, s a háború végére az egyesületek, iskolák általában szétzilálódtak.

Manapság jóval gyakoribb az eleve intézményes keretek között megszervezett művészcsoport vagy alkotótábor, az alapító lehet művészeti egyesület, települési önkormányzat, oktatási intézmény vagy műpártoló ebből a célból létrehozott alapítványa (Töreki Művésztelep).

E tanulmánynak nem célja számba venni a jelen művésztelepeit, ám a klasszikus művésztelepek általában ma is valamilyen formában működnek, így ezekre a működési formákra is kitérünk. A kutatás elsődleges tárgya a régi intézmények működésének dokumentálása, különös tekintettel a műtárgyhagyaték megőrzésének mikéntjére. A mai közgyűjtemények általában az aranykorban megtörtént (magán és városi) vásárlásokra épültek, ahol a mecenatúra helyzetét kellőképpen megoldották, ott azonmód elkezdődhetett a műtárgyanyag megőrzése. (Ez sok esetben magát a mecenatúrát, a kolónia és az egyes művészek anyagi helyzetének megoldását is jelentette.)

1. Művészcsoportok sokasága
2. Nagybányai festők
3. A szentendrei művésztelep
4. Szolnoki művésztelep
5. A kecskeméti lehetőségek
6. A gödöllői művésztelep
7. A hódmezővásárhelyi művésztelep és Nyergesújfalu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban