Egykori és mai művésztelepek

A kecskeméti lehetőségek

A legkényelmesebb lehetőséget Kecskemét kínálta a művészeknek: a Nagybányán megsértődött neósok Iványi Grünwald vezetésével Kada Elek meghívására 1909-ben érkeztek a városba. Itt szó sem volt spontaneitásról, Iványi pontosan leírta, hogy milyen épületekre és mennyire pénzre van szükségük, Kada pedig nem fészereket alakíttatott át, és nem magára hagyott kórházépületben helyezte el a vendégeket, hanem neves építészekkel (Jánszky Béla és Szövessy Tibor) példamutató módon – 1912-re – összerakta a műkerti művésztelepet, hat különálló művészvillával és egy tízműtermes művészbérházzal, gyönyörűen parkosított környezettel (számtalan kecskeméti festmény témájával).

Ezzel egy időben már a műveknek a köz számára való begyűjtése is elindult: Nemes Marcell azzal a céllal és feltétellel hozta létre a Kecskeméti Képtárat (nyolcvan mű odaajándékozásával), hogy annak anyagát bővítendő folyamatosan vásárolni kell a Kecskeméti Művésztelep munkáiból. Falus Elek, akit talán könyvtervezőként jobban ismerhetünk, a gödöllőiek nyomán szövőműhelyt is működtetett itt.

Bármilyen szép és zavartalan volt azonban az alapítás, a folytatás annál gyötrelmesebb lett: 1911-ben földrengés sújtotta a várost, a telep lelke, Kada Elek pedig 1913-ban elhunyt. A műtermek közül kettőt a Képzőművészeti Főiskolának adtak, a telep vezetését Révész Imre vette át. A működés azonban gyakorlatilag 1932-ben megszűnt, pár főiskolai növendék véletlenszerű felbukkanásától eltekintve. A lepusztulást elősegítették a háborús évek, az épületek évtizedekig romokban álltak, majd 1957 óta a Művészeti Alap (és jogutódja) alkotóházként működteti a használhatóvá tett, 1982-ben pedig felújított épületeket.

Nemes Marcell nagylelkű adományával Kecskeméten megalapította az első magyar vidéki képtárat, ám hogy az úgy működjön, ahogyan ő elképzelte, arra egészen 1983-ig várni kellett. Ekkor a Márkus Géza tervezte Cifrapalotában (ahol eredetileg kaszinó és bérház, majd szakszervezeti székház működött) megnyílhatott a Kecskeméti Képtár, ennek egyik állandó kiállítása pedig a Kecskeméti Művésztelep történetén végigtekintő, Nemes adománya után további ajándékozásokkal és vásárlásokkal bővülő tárlat, többek között Perlrott-Csaba, Iványi Grünwald, Bornemissza Géza, Faragó Géza műveivel.

1. Művészcsoportok sokasága
2. Nagybányai festők
3. A szentendrei művésztelep
4. Szolnoki művésztelep
5. A kecskeméti lehetőségek
6. A gödöllői művésztelep
7. A hódmezővásárhelyi művésztelep és Nyergesújfalu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban