Egykori és mai művésztelepek
2012. augusztus 23. 13:59 Gréczi Emőke
Korábban
A gödöllői művésztelep
Gödöllő kicsit kilóg a sorból, hiszen nem festőiskolaként, sokkal inkább egy kézműves-kolóniaként működött, lakóit pedig nem egy művészeti irányzat (igaz, a magyarországi szecesszió egyik fontos központja volt), hanem a tolsztojánus életfilozófia kötötte össze, mintájául pedig William Morris arts & crafts összművészeti (kézműipari) programja szolgált.
Körösfői-Kriesch Aladár 1901-ben telepedett le Gödöllőn, a többiek pedig lényegében őt követték (Nagy Sándor pedig be is házasodott a családba). Három évvel később létrejött a művésztelep működésének anyagi alapját szolgáltató szőnyegszövőműhely, 1907-től az Iparművészeti Főiskola tanműhelye Leo Belmonte irányításával. A mindenre nyitott és furcsa ruhákban járó csoport vonzotta az erre fogékony művészeket: a gödöllői szellemet szívta magába Thoroczkai Wigand Ede és Medgyaszay István építész, az üvegfestők kartonjait Róth Miksa valósította meg.
Igazi műteremházat kevesen tudtak maguknak építeni, a berendezés mindenütt egyedi volt, a preferált életformának megfelelő, egymásnak tervezett kézműves bútorokkal és kiegészítőkkel. Hamar, a világháborúval szétzilálódott a társaság, Körösfői-Kriesch 1920-ban bekövetkező halálával pedig lényegében lezárult a Gödöllői Művésztelep története.
Mivel a gödöllőiek hagyatéka elsősorban alkalmazott művészet (kárpit, épületdísz, üvegablak, könyvillusztráció stb.), ezért az 1998–99-ben felújított Gödöllői Városi Múzeumban (Hamvay-kúria) látható állandó kiállítás sem képtár, hanem inkább összművészeti és szecessziótörténeti tárlat. (Az első átfogó kiállítást a múzeum 1966-ban rendezte.) A kolónia működéséről teljes kép pedig a múzeum által szervezett „Szecessziós túrán” alakulhat ki, amely végiglátogatja a művészek egykori, ma már műemlék otthonait és a szövőiskola épületét.
Ahogy a korábban ismertetett művésztelepek esetében, itt is létezik egy olyan társulás, amely a nagy elődök nyomán dolgozik tovább, felvállalva annak szellemi örökségét: az 1998-ban alakult Gödöllői Iparművészeti Műhely hol máshol, mint a Körösfői-Kriesch utcában működik. A folytonosság jegyében itt dolgozik többek között Remsey Flóra textilművész, a klasszikus művésztelepen alkotó Remsey Jenő (ő a szövőműhelyből Frey Vilmát vette feleségül) unokája.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.