Egykori és mai művésztelepek

A gödöllői művésztelep

Gödöllő kicsit kilóg a sorból, hiszen nem festőiskolaként, sokkal inkább egy kézműves-kolóniaként működött, lakóit pedig nem egy művészeti irányzat (igaz, a magyarországi szecesszió egyik fontos központja volt), hanem a tolsztojánus életfilozófia kötötte össze, mintájául pedig William Morris arts & crafts összművészeti (kézműipari) programja szolgált.

Körösfői-Kriesch Aladár 1901-ben telepedett le Gödöllőn, a többiek pedig lényegében őt követték (Nagy Sándor pedig be is házasodott a családba). Három évvel később létrejött a művésztelep működésének anyagi alapját szolgáltató szőnyegszövőműhely, 1907-től az Iparművészeti Főiskola tanműhelye Leo Belmonte irányításával. A mindenre nyitott és furcsa ruhákban járó csoport vonzotta az erre fogékony művészeket: a gödöllői szellemet szívta magába Thoroczkai Wigand Ede és Medgyaszay István építész, az üvegfestők kartonjait Róth Miksa valósította meg.

Igazi műteremházat kevesen tudtak maguknak építeni, a berendezés mindenütt egyedi volt, a preferált életformának megfelelő, egymásnak tervezett kézműves bútorokkal és kiegészítőkkel. Hamar, a világháborúval szétzilálódott a társaság, Körösfői-Kriesch 1920-ban bekövetkező halálával pedig lényegében lezárult a Gödöllői Művésztelep története.

Mivel a gödöllőiek hagyatéka elsősorban alkalmazott művészet (kárpit, épületdísz, üvegablak, könyvillusztráció stb.), ezért az 1998–99-ben felújított Gödöllői Városi Múzeumban (Hamvay-kúria) látható állandó kiállítás sem képtár, hanem inkább összművészeti és szecessziótörténeti tárlat. (Az első átfogó kiállítást a múzeum 1966-ban rendezte.) A kolónia működéséről teljes kép pedig a múzeum által szervezett „Szecessziós túrán” alakulhat ki, amely végiglátogatja a művészek egykori, ma már műemlék otthonait és a szövőiskola épületét.

Ahogy a korábban ismertetett művésztelepek esetében, itt is létezik egy olyan társulás, amely a nagy elődök nyomán dolgozik tovább, felvállalva annak szellemi örökségét: az 1998-ban alakult Gödöllői Iparművészeti Műhely hol máshol, mint a Körösfői-Kriesch utcában működik. A folytonosság jegyében itt dolgozik többek között Remsey Flóra textilművész, a klasszikus művésztelepen alkotó Remsey Jenő (ő a szövőműhelyből Frey Vilmát vette feleségül) unokája.

1. Művészcsoportok sokasága
2. Nagybányai festők
3. A szentendrei művésztelep
4. Szolnoki művésztelep
5. A kecskeméti lehetőségek
6. A gödöllői művésztelep
7. A hódmezővásárhelyi művésztelep és Nyergesújfalu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig