Kiásták Európa legrégibb kétélű kőbaltáit

A Berkeleyi Geokronológiai Intézet két munkatársa - Gary Scott geológus és Luis Gibert paleontológus- most a két helyszínen úgynevezett magnetostratigráfiai vizsgálatokat végzett, vagyis azt elemezte, hogy rétegenként miként változnak a kőzetek mágneses tulajdonságai. A földtörténeti múltban ugyanis többször felcserélődött bolygónk északi és déli mágneses pólusa. Az átfordulás viszonylag gyorsan, 5-10 ezer év alatt játszódott le, egy-egy irány átlagosan félmillió évig maradt fenn. Az utolsó átfordulás körülbelül 780 ezer évvel ezelőtt játszódott le.

Az őskori pólusváltás bizonyítékai alapján az egyik helyen a kőbalták 900 ezer évesnek, a másikon pedig 760 ezer évesnek bizonyultak. Ezek az eredmények alátámasztják azt az elméletet, miszerint a cseppalakú kőeszközök, vagyis kőbalták előállítási "technológiája" körülbelül 1 millió évvel ezelőtt terjedt át Afrikából az európai kontinensre is - írják a kutatók tanulmányukban, amely a Nature című folyóirat legújabb számában látott napvilágot.

Más európai helyszíneken fellelt kőbalták legfeljebb 500 ezer évesek. Az Afrikában feltárt legrégebbi kőbalták korát 1,7 millió évesre becsülik, két izraeli helyszínen 1,2 millió és 800 ezer éves kőeszközökre bukkantak. Kínában 800 ezer éves kőbaltákat találtak. Korábban Dél-Spanyolországban elvégzett magnetostratigráfiai vizsgálatok tanúsága szerint az itt fellelt egyélű kőbaltákat 1,3 millió évvel ezelőtt készíthették - nyilatkozta Luis Gibert.

A kutatók feltételezései szerint ebben a korban a népesség ide-oda vándorolt Afrika és Európa között, nem kizárt, hogy valamilyen vízi alkalmatosság segítségével kelt át a Gibraltár-szoroson. "Kilencszázezer évvel ezelőtt - a legrégebbi ismert európai kétélű kőbalták tanúsága szerint - volt a népvándorlás második hulláma, amely elhozta a kontinensre a kőeszközkészítés új technológiáját" - hangsúlyozta Luis Gibert.

Robin Dennel, az angliai Sheffield Egyetem régészprofesszora szerint azonban, bár a kőzetrétegek kormeghatározása hitelesnek látszik, "merésznek" tűnik a kijelentés, miszerint ezek a legrégebbi kőeszközök Európában. Meglátása szerint nem ismert ugyanis, hogy évtizedekkel ezelőtt pontosan milyen mélységben találták a kőbaltákat. "Előfordulhat, hogy ezek a leletek olyan rétegekből kerültek elő, amelyek Gary Scott és Luis Gibert kormeghatározása szerint legfeljebb 600 ezer évvel ezelőtt rakódtak le" - jegyezte meg Dennel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról