Meghal Martin Heinrich Klaproth német vegyész

2004. szeptember 13. 12:06

Patikus volt, majd a berlini orvosakadémián dolgozott, s vegyészetet oktatott a hadseregben. A Berlini Egyetem alapításakor, 1810-ben a kémia professzorának nevezték ki. Kora vezető vegyészeként elősegítette az analitikai kémia és az ásványtan fejlődését és rendszerbe foglalását, a kvantitatív kémia előharcosa volt. Az elsők közt csatlakozott Lavoisier flogiszton-ellenes elméletéhez. Ő fedezte fel az uránt (1789), a cirkónumot (1789) és a cériumot (1803, Wilhelm Hisingerrel együtt, és Jöns Jakob Berzelius svéd vegyésszel egyidőben), bár nem tudta ezeket tiszta fém formában előállítani. 1795-ben, négy évvel az angol W. Gregor után másodszor is felfedezte a titánt és a fém nevét is ő adta. Tellúr-, stroncium-, berillium- és krómvegyületek összetételét tárta fel. Több mint 200 közleményt publikált, F. B. Wolff-fal ötkötetes kémiai szótárt adott ki 1807-10 között, majd 1815-19 közt négy pótkötetet jelentettek meg. Berlinben érte a halál.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt