Schratt, Katharina

1855. szeptember 11-én született Badenban. Gyermekkorától színésznő akart lenni, pályáját 1872-ben kezdte Berlinben, majd a bécsi városi színházhoz szegődött. 1883-ban lett a Burgtheater tagja, ahol 1900-ig működött. Közepes színésznő volt, nem tartották igazi egyéniségnek, eleinte naiv és humoros szerepeket játszott, később inkább drámai hősnőket alakított. Első neves lovagja a híres színész, a kalapdivatot teremtő Alexander Girardi volt. Élete másik szereplője ittebei Kiss Miklós, egy könnyelmű magyar úr volt, akinek egy nő sem tudott ellenállni. Ő feleségül vette a törekvő hölgyet; eleinte 14 szobás lakásban éltek, de a férj nemcsak saját vagyonát, hanem felesége hozományát is elkártyázta. Házasságukon 1880-ban született gyermekük sem segített. Bár nem éltek együtt, Schratt élete végéig hivatalosan Frau Kiss maradt, s törlesztette férje adósságait.

A harmadik barátja maga a császár lett. Ferenc József pedáns, bürokratikus, katonás ember volt, aki korán kelt és sokat dolgozott. Kevés fantáziája volt, ez nemcsak gondolkodását, de szexuális szokásait is jellemezte. Időnként magához rendelt egy-egy színésznőt, aki megtetszett neki, s szó nélkül tette meg, amit kellett, még a kardját sem csatolta le.  A művésznő elődje a császár mellett Anna Nahovski volt, ő a Schratt-villától néhány lépésnyire kapott egy házat az uralkodótól, s ott élt a császárnak szült két gyermekével. Lánya, Helene, a zeneszerző Alban Berg felesége lett.

Erzsébet királyné egészen más ember volt, mint a férje. Rajongott Heinéért és verseket írt az ő modorában, lovagolt, hegyet mászott, szabad életet szeretett élni. A bécsi udvar légkörétől megcsömörlött császárné maga hozta össze Ferenc Józsefet Schratt Katalinnal. A magyaroknak oly kedves Erzsébet (aki a kiegyezésben is szerepet játszott) így "kárpótolta" a császárt, akitől negyedik gyermekük születése után lényegében külön élt, szinte állandóan külföldön utazgatott, csak protokolláris feladatait látta el otthon. Jó, szinte barátnői viszonyban állt Schratt-tal, s úgy irányította a dolgokat, hogy a színésznőt az uralkodócsalád barátjának tekintették. Olykor legkisebb gyermekükkel, Mária Valériával négyesben mentek nyaralni. A császár elfogadta a felesége által kialakított helyzetet, s bele is szeretett a színésznőbe. Schratt valami kispolgári nyugalmat, egyszerű, jó ételeket, figyelmes hallgatást nyújtott a császárnak, és sok mindenben befolyásolhatta is az uralkodót, de a politikába nem volt beleszólása. Schratt állítólag folyton Erzsébetet próbálta utánozni, aki emiatt magában le is nézte őt - erről bökverse is tanúskodik: "Úgy véli, ő Titánia, / s ligetben pajzánul szökell, / pedig hiú e mánia: / kövér a Schratt, fogynia kell."

A schönbrunni kastély parkja szélén húzódó Gloriettegasse 9-es szám alatti biedermeier villát a császár vásárolta kedvesének, aki 1889-től haláláig itt lakott. Ferenc József minden reggel hét órakor ott állt a villa előtt, ahová a parkon át gyalog ment. A művésznő télen a Hofburg mellett, a Ringen lakott egy palotában, amelyet ugyancsak a császár ajándékozott neki, s amely ma a Karajan Központnak ad otthont, augusztusban pedig Bad Ischlben, a császári villától nem messze bérelt házat - a fürdőhelyen ma ezt is mutogatják. A világ úgy tett, mintha nem venne tudomást a viszonyról, "a császárnak mindent szabad" és az "amiről nem beszélünk, az nincs" elve szerint.

A császár igen bőkezű volt barátnőjével, ékszereket ajándékozott neki, kifizette kaszinó-adósságait, s végrendeletében félmillió koronát hagyott rá. (Schratt fizetése a Burgtheaterben évente 8000 korona volt.) Ferenc József 1916-os halálakor Katalin virágot vitt a felravatalozott uralkodónak, de a temetésén nem volt jelen - ezt már nem viselte volna el a szigorú etikett. Schratt Katalin jóval túlélte a császárt, megérte az Anschluss-t, Hitler bécsi bevonulását is, 1940. április 17-én Bécsben, 85 éves korában hunyt el.

Schratt halála után villáját Albrecht Hopf német üzletember vette meg, az ő unokája adta el, 30 millió schillingért. Az 500 négyzetméteres épületet a 4,7 hektáros parkkal Günter H. Sieber, egy autókereskedő cég vezérigazgatója vásárolta meg, 2000-ben. A berendezést, Schratt Katalin bútorait és festményeit 3,5 millió schillingért árverezte el a bécsi Dorotheum.

(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)