Barát, segítőtárs, élelem: kutyák az ókori Görögországban

Munkakutyák

Az ókori görögök és kutyáik közti viszonyról különösen sokat árul el a vadászkutyák szerepe. A vadászat a görög elit kedvelt időtöltése volt, és ez a korabeli művészeti alkotásokban is tükröződött.

Ezek képi világa fontos információforrás, ugyanakkor nehézségekkel és ismeretlen szimbolikával terhelt, ami megnehezíti az elemzést. Szerencsénkre Xenophón, a klasszikus kor egyik legtermékenyebb írója, írt egy traktátust a kutyákkal való vadászatról Kynegetikos (A vadászatról) címmel. Ebben részletesen leírja a különböző prédák vadászatának legjobb módjait, de számos kitérőt tesz, amelyekben elárulja a kutyák iránti szeretetét.

Vadászjelenetet ábrázoló görög freskó az i. e. 10-7. századból

Aprólékos leírásából megtudjuk például, milyen tulajdonságok szükségeltetnek egy jó vadászkutyában, a testfelépítéstől kezdve a személyiségig. Még olyan részletekre is kitér, amelyek a kutyatartás mindennapjaira derítenek fényt: „A nyakörv puha legyen és széles, hogy ne ártson a kutya bundájának. A pórázon legyen egy hurok, aminél fogni lehet, de semmi más… A hevederen legyenek tüskék varrva, hogy megvédjék a tenyészetet.”

A kutyákat télen javasolta pároztatni, hogy tavasszal szülessenek meg a kölykök, akiket aztán csak egy évvel azután volt szabad teljesen elválasztani az anyatejtől, hogy megtanultak járni. A nőstény kutyákat nyolc-, a hímeket pedig tízhónapos korukban lehetett először vadászatra vinni, és rövid, egyszótagos nevet volt célszerű adni nekik.

Minden kutyát, amit nem szántak tenyésztésre, ivartalanítottak. Xenophón a Kürosz nevelkedése című művében a herélt kutyákat az eunuchokhoz hasonlítja: „A kutya hasonlóképpen nem szaladoz el urától, ha kiherélik, de jó őrző, jó vadászeb marad továbbra is. Az emberekkel ugyanígy van, ha megfosztják őket ettől az ösztöntől. Nyugodtabbak lesznek, de kötelességüket nem végzik kevésbé gondosan…” (Fein Judit fordítása)

A vadászat mellett a görög munkakutyák másik alkalmazási területe az őrködés volt. Jellemzően nyájak és csordák őrizetére használták őket, de otthonokban és katonai környezetben is szerephez jutottak.

A római mozaikon szereplő megkötött őrkutya Görögországban is gyakori jelenség volt

Az i. e. 4. században élt katonai író, Aeneas Tacticus hosszan értekezik a kutyák hasznosságáról az ostrom elleni védekezés során. Leírását különösen érdekessé teszi, hogy semmi jelét nem adja annak, hogy a kutyákat bármilyen célzatos harci képzésben részesítették volna, vagyis a harci kutya fogalma nem volt jelen az ókori Görögországban.

„A legjobb (…) ha kutyák vannak megkötve a (város)falon kívül”, akik ugatással felébreszthetik az alvó őrszemeket. De a kutyák őrködésének ára is volt: „ha a kutyák, [a védők] szokatlan viselkedése okán, megvadulhatnak és bajt okozhatnak”. A görögök életét is megnehezítették a mai kutyatulajdonosok problémái: a retriever, ami nem „hoz”, a terrier, ami egy pókkal sem képes elbánni, vagy a gyáva németjuhász, ami a ház őrzése helyett inkább elszalad. A kutyákat lehet bizonyos képességekért tenyészteni, de célzatos képzés nélkül sokszor nem tudnak megfelelni az elvárásoknak.

1. A családi kutya
2. Munkakutyák
3. Kutyák a vallásban, az orvoslásban és a konyhában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait