Az Oszmán Birodalom gyengeségeit kihasználva szabadultak rabságukból a görögök

A navarinói csata Ambroise Louis Garneray festményén (1827)

A görögök megtanultak együtt élni a hódítókkal

A görög nyelv, kultúra és identitás a török uralom évszázadai alatt is fennmaradt. Az Oszmán Birodalom ugyanis elismerte a vallás szabad gyakorlásának jogát, így a görög ortodox egyház tovább működhetett, és nagyban hozzájárult a görög kultúra megőrzéséhez.

A hegyvidéki görög falvak helyi önkormányzattal bírtak, és ha rendszeresen befizették az egyébként igen magas adókat, az oszmán hatóságok békén hagyták őket, belső ügyeiket szabadon rendezhették. A birodalmon belül pedig felemelkedett egy görög identitással bíró gazdasági és pénzügyi elit, akiket Konstantinápoly görögök lakta, Fanar nevű negyede után fanariótáknak neveztek.

A fanarióták nemcsak kereskedtek, de az oszmán állam hivatali arisztokráciájának gerincét is ők alkották, így például belőlük kerültek ki a dragománnak (egyfajta tolmács) nevezett tisztviselők, és ők adták a birodalom irányítása alá tartozó Moldva és Havasalföld fejedelmeit is.

A fanarióták számtalan európai nagyvárosban alapítottak görög kolóniákat, ennek köszönhetően a görög származású gazdasági és kereskedelmi elit, illetve a görög értelmiségi körök ismerték a modern európai eszmeáramlatokat, így a felvilágosodás és a francia forradalom eszmei irányzatait is.

Az orosz kapcsolat

Ezekben a kolóniákban két irányzat formálódott a 18. század végén: az egyik a műveltség elterjesztésében, a másik a balkáni népek összefogásában látta a korszerűtlennek és maradinak vélt Oszmán Birodalomtól való függetlenség kivívásának lehetőségét.

Végül a radikális forradalmi szárny győzedelmeskedett, amelynek vezéralakja a bécsi száműzetésben élő Rigasz Velesztinlisz egy, a balkáni népek összefogására épülő felszabadító mozgalom elindítását tűzte ki célul. Bár Velesztinliszt az osztrák hatóságok elfogták, és átadták az oszmánoknak, akik 1798-ban Belgrádban kivégezték, az általa elindított mozgalom tovább élt.

1814-ben Odesszában megalakult a Baráti Társaságnak (Filiki Etairia) hívott szervezet, amelynek heteristáknak nevezett tagjai felvették a kapcsolatokat a balkáni népek védnökségét magára vállaló cári Oroszországgal.

A felkelők egészen az orosz állami irányítás csúcsáig jutottak, ugyanis sikerült földijükkel, a cári Oroszország külügyminiszter-helyettesével, Ioannisz Kapodisztriasszal megosztaniuk merész terveiket. Kapodisztriasz megbízta a szintén görög származású, de az orosz hadseregben szolgálatot teljesítő tábornokot, Alexander Ypszilantiszt a felkelés megszervezésével.

Égő török fregatt

Az összbalkáni gondolat jegyében Ypszilantisz azonban nem a Peloponnészoszon, hanem a dunai fejedelemségekben, Moldvában és Havasalföldön próbált lázadást szítani a török uralom ellen, de vállalkozása egyáltalán nem volt sikeres, a helyi nemesség ugyanis nem tudott mit kezdeni a radikális, szociális jelszavakkal, valamint a parasztság terheinek enyhítésére irányuló ígéretekkel. A felsült Ypszilantisz a Magyar Királyság területére menekült, de felforgató tevékenységét a Habsburgok sem méltatták, így hosszú ideig Munkács várában raboskodott.

A heteristák ekkor a görögök lakta területen, a Peloponnészosz-félszigeten mozgósítottak. A helyszín remek választásnak bizonyult, itt volt ugyanis a legerősebb az úgynevezett kleftisz mozgalom. A kleftiszek gerincét a török és görög földesurak kizsákmányolása elől a hegyekbe menekülő szegényparasztok adták. A kleftiszeket az oszmán rendfenntartó erők nem tudták felmorzsolni, így a görög hegyvidékeken létrejött az oszmán közigazgatás és törvénykezés hatókörén kívül eső, egyfajta törvényen kívüli társadalom, amely nyitott volt a függetlenségi eszmék befogadására.

1. A görögök megtanultak együtt élni a hódítókkal
2. A törökök nem találják az ellenszert

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése