Az ősemberek is kedvelték a Boszporusz partját

2008. augusztus 18.-Múlt-kor

Isztambul már a kőkorszakban is lakott volt, legalábbis erre engednek következtetni azok a nyolcezer éves csontvázak, amelyeket az épülő Marmaray-alagútat övező régészeti feltárások során fedeztek fel.

A Marmaray-alagút, amely Isztambul európai és ázsiai oldalát köti majd össze a Márvány-tenger alatt, 13,7 kilométeres lesz, ebből 1,4 kilométeres szakasz a Márvány-tengerben, 55 méterrel a víz és 5 méterrel a meder alatt halad majd.

A Turkish Daily News beszámolója szerint négy különböző prehisztorikus temetkezésen  fedezték fel a csontvázakat, amelyeket i.e. 6400-6200 között helyezhettek végső nyugalomra. "Ezek a sírok azt bizonyítják, hogy Isztambul helyén már a legkorábbi időkben is települések álltak, akkor, amikor megkezdődött a népvándorlás Anatóliából Európa felé" - hangsúlyozta a lelettel kapcsolatban Mehmet Özdogan, az Isztambuli Egyetem őstörténeti professzora.

Mint kifejtette, ezek a leletek azt is bizonyítják, hogy a történelem előtti időkben a Márvány-tenger kis kiterjedésű és sekély volt. A legfrissebb leletek közé tartozik 150, a bizánci korból származó csontváz is.

Az alagút és a hozzá csatlakozó állomások építése során egyre másra kerülnek elő érdekes régészeti emlékek. Így a régészek felfedeztek 32  hajóroncsot, amelyek a 7. és a 11. század között süllyedtek el. A hajókat az Isztambuli Egyetemen és a Bodrumi Tengerkutató Intézetben konzerválták.

A Marmaray-alagút építése során feltárták a város ősi kikötőjét, s rábukkantak a települést körülvevő első városfalra is. Az eddig előkerült leletek közül félezret az Isztambuli Régészeti Múzeumban állítottak ki.

(Múlt-kor/MTI)