Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne hajtottak volna végre egykor emberáldozatokat
2020. április 21. 18:12 Múlt-kor
Korábban
A maják áldozatai
Az aztékokénál régebbi, még a spanyol hódítás előtt letűnt maja civilizációban különleges alkalmakkor volt bevett szokás az emberáldozat.
Az aztékokhoz hasonlóan a templompiramisok voltak ezek fő helyszínei, az áldozatok pedig jobbára hadifoglyok lehettek.
A módszerek igen változatosak voltak: Chichén Itzá városában például az eső és a viharok istene, Chaac tiszteletére kékre festették a feláldozandókat, majd egy kútba hajították őket.
Egyes kutatók szerint a maják és aztékok hagyományos labdajátéka, az ulama vagy pok-ta-pok egyes esetekben a vesztes (vagy éppen a győztes) csapat feláldozásával végződhetett.

E vélemények alapja több maja faragvány, amelyeken egyes értelmezések szerint ez történik, más kutatók azonban kételkednek az elméletben.
A véreskezű aztékok
A mai Mexikó területén élő aztékok központja a mai Mexikóvárosban található Tenochtitlán volt, amely a 14-15. század során élte fénykorát.
A régészeti leletanyag és a spanyol hódítók leírásai egyaránt alátámasztják, hogy az azték kultúrában igen fontos szerepet játszott az emberáldozat, a legtöbbet pedig a tenochtitláni nagy templompiramis oltárain hajtották végre.
Az azték emberáldozatok rendszerinti igen véresek voltak: az áldozat bordakosara alatt obszidiánkéssel vágást ejtve a papok benyúltak, és kitépték a szívet, amely szintén különleges rituálék tárgya volt az azték vallásban.
Az azték emberáldozatoknak a spanyol hódítás vetett véget – az őslakosokkal való kegyetlen bánásmód egyik gyakori indoklása e szokás volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Az első asszír felirat Jeruzsálemben
- Egy elfeledett zsinagóga nyomában
- Születésnapjára kapta naplóját, Anne Frank
- A föld alól került elő a „zsidó Oxford”
- A magyar zsidóság sorsa a kiegyezéstől a vészkorszakig
- Ma nyolcvan éve szabadították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort - méghozzá a foglyok
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.



























