2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”

2019. január 31. 18:57 Múlt-kor

Mi támasztja alá a kapcsolatot?

A tömeges halálozással egybeeső szén-dioxid-csökkenés kimutatható az Antarktisz jégrétegeibe végzett fúrásokból. A korban keletkezett fagyott mintákban ragadt jégbuborékokban megfigyelhető a szén-dioxid szintjének jelentős csökkenése. A gáz atomi összetétele azt is sugallja, hogy a csökkenést egy szárazföldi folyamat hajtja a Föld valamely más részén. A kutatók szerint az elmélet egybevág továbbá az amerikai kontinens azon faszén- és pollenrétegeivel, amelyek ebben a korban keletkeztek. Ezek a tűzhasználat csökkenését mutatják, valamint a természetes növényzet jelentős térnyerését.

Ed Hawkins, a Readingi Egyetem klímatudományi professzora – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – azt nyilatkozta: „A tudósok egyetértenek abban, hogy a 'kis jégkorszakot' számos tényező okozta – a légkori szén-dioxid-szintek csökkenése, egy sor nagyszabású vulkánkitörés, a földhasználat változásai és a Nap aktivitásának átmeneti csökkenése. Ez az új tanulmány rámutat, hogy maga a szén-dioxid-csökkenés részben az amerikai kontinensre történő betelepülésnek és az őslakosság ebből kifolyó összeomlásának köszönhető, amely teret engedett a természetes növényzet visszatérésének. Bemutatja, hogy az emberi tevékenység már jóval az ipari forradalom előtt hatással volt a klímára.

Mik a tanulságok napjaink klímapolitikája szempontjából?

Dr. Chris Brierley társszerző szerint a borzalmas lakosságcsökkenés és a kontinens visszavadulása jól demonstrálja a globális felmelegedésre felmerült egyes válaszok kihívásait. „Sok szó esik a 'negatív kibocsátás' típusú megközelítésről és arról, hogy fákat ültetve lehet szén-dioxidot kivonni a légkörből, hogy csökkentsük a klímaváltozást” – mondta a BBC Newsnak.

„Amit ebből a tanulmányból látunk, az az ehhez szükséges lépték, mert a nagy kihalás azt eredményezte, hogy egy Franciaország méretű terület újraerdősödött, és ez csupán néhány ppm-nyi csökkenést adott. Ez hasznos, mert megmutatja, mire képes az erdősítés. Ugyanakkor ennyi csökkenés csupán két évnyi fosszilis üzemanyagból származó kibocsátásnak felel meg a jelenlegi szint mellett.”

A tanulmány fontos adalék továbbá az arról folyó diskurzushoz, hogy új földtörténeti korként értelmezzük-e az emberi jelenlét korát a Földön. Az előterjesztések szerint az új kor neve „antropocén” lenne, azonban abban nincs egyetértés, hogy mikortól lehetne számítani. Egyes kutatók szerint a legnyilvánvalóbban az 1950-es évektől felgyorsuló iparosodás által hagyott nyomokban lenne a legjobban kimutatható, a University College London kutatócsoportja szerint azonban az amerikai kontinensen végbement nagy kihalás azt mutatja, földtörténetileg jelentős emberi hatások előfordultak már jóval a 20. század közepe előtt is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Antarktiszi jégfurat (kép forrása: BBC)Kép forrása: theaztec-empire.weebly.comKép forrása: latinamericanstudies.org

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár