2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 23
18 találat
[1]

1667. március 23.

Meghal Wesselényi Ferenc, Magyarország nádora

Részt vett a török elleni végvári harcokban. 1644-ben mint füleki kapitány I. Rákóczi György ellen harcolt, majd Széchy Mária segítségével - akit feleségül vett - elfoglalta Murány várát. Ezért jutalmul grófi címet kapott. 1647-ben felső-magyarországi, 1652-ben kassai főkapitány lett. 1655-ben az országgyűlés nádorrá választotta. 1663-1664 részt vett a török elleni hadjáratban. A vasvári béke (1664) után tiltakozott az udvarnál a magyar érdekek elárulása miatt. Vezetésével 1666-ban Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró, majd Frangepán Ferenc horvát gróf részvételével főúri összeesküvés jött létre (Wesselényi-féle összeesküvés) I. Lipótnak az országra súlyosan nehezedő abszolutizmusa és az idegen uralom ellen. Murányi birtokán tartott tanácskozáson kidolgozták az Oszmán Birodalommal kötendő különbéke tervét is, Wesselényi Ferenc azonban a fegyveres fölkelés kirobbanása előtt Zólyomlipcsén meghalt.

[2]

1753. március 23.

Voltaire összevész II. Frigyessel

Voltaire (Francois Marie Arouet), a nagy francia filozófus összevész II. Frigyessel az akadémia elnöke, Pierre Louis Moreau de Maupertuis miatt és elhagyja a potsdami udvart. II. Frigyes - még trónörökösként - 24 éves volt, amikor először írt levelet Voltaire-nek. Az önmagát szívesen "sanssouci filozófusnak" nevező Frigyes hamarosan a felvilágosodás meggyőződéses híve lesz. A felvilágosodás eszméit jórészt Voltaire közvetítette. Mikor Voltaire II. Frigyes meghívására 1750-ben Poroszországba érkezett, királyi barátja fejedelmi fogadtatásban részesítette. Udvarában Voltaire hivatalosan királyi kamarás volt, évi 20 000 frank fizetéssel. A filozófus el volt ragadtatva: "Harminc viharos év után kikötőre leltem. Egy király védelmét, egy filozófus társalgását és egy szeretetreméltó ember kellemes társaságát élvezhetem", írta egy barátjának. Hamarosan Voltaire lett a királyi vacsoratársaságok fénypontja. Egy kis fennkölt körben a király élénk részvételével a művészet, az irodalom, a filozófia és az erkölcs legkülönfélébb kérdéseit taglalták. Nagy Frigyes filozófiai munkái közül a fejedelem jogairól szóló, Machiavellivel vitázó értekezés ismert Magyarországon.

[3]

1842. március 23.

Meghal Stendhal

Az 59 éves korában elhunyt francia író, Stendhal (Marie Henri Beyle) - Honoré de Balzac mellett - a realista lélektani és korszakbíráló regény egyik legkiválóbb mestere. Hősei - individualista, szenvedélyes, nagyravágyó figurák - elbuknak a restaurációs társadalmi viszonyok korlátain, például a feltörekvő Julien Sorel a `Vörös és feketé`-ben (1830). Stendhal a restaurációt és a polgári világ korlátait bírálja.

[4]

1848. március 23.

Széchenyi elvállalja a közlekedésügyi tárcát

[5]

1849. március 23.

Novaranál szétverik a szárd hadsereget

A custozzai csatát követően az 1849. március 12-én kötött fegyverszünetet Károly Albert szárd király március 20-tól felmondta. A Habsburg Birodalom ezzel ismét kétfrontos - itáliai és magyarországi - háborúra kényszerült. Az itáliai erőviszonyok kiegyenlítettek voltak, de a cs. kir. tüzérség csaknem a kétszerese volt a szárdokénak. Radetzky gyorsan mozgósított, s a fegyverszünet lejárta után ő támadott. Március 23-án Novaranál szétverte a szárd hadsereget. Másnap Károly Albert lemondott, 26-án újabb fegyverszünetet kötöttek, amelyet augusztus 6-án békekötés követett. Az itáliai háborúval csaknem egy időben, március 28-án került sor Frankfurtban az egységes Németország alkotmányának elfogadására. A frankfurti parlament a császári koronát IV. Frigyes Vilmos porosz királynak ajánlotta fel, de az visszautasította a demokratikus választás eredményét. A német egység ezúttal sem jött létre. Ausztriának tehát nem kellett tartania egy újabb nagyhatalom születésétől. Sőt, a képzeletbeli birodalom vezetéséért vele versengő német királyság, Poroszország, fegyveres segítséget ajánlott a magyar szabadságharc leverésére.

[6]

1876. március 23.

Szabadalmat kap az ívfénylámpa

Pavel Nyikolajevics Jablocskov orosz feltaláló Párizsban kapott szabadalmat két párhuzamos szénrúdból álló ívfénylámpájára. Mint írta: `ezen találmány teljességgel kiküszöböl mindenféle mechanizmust, melyet szokásosan alkalmaznak a jelenlegi elektromos lámpákban.` A `Jablocskov-gyertya` két órán át égett és 400 gyertya fényerejével világított.

[7]

1881. március 23.

Megszületett Roger Martin du Garde francia író

A kritikai realista irányzat jelentős képviselője Neuilly-ben, jómódú polgári családban született. Tanulmányait a Levéltárosi Főiskolán folytatta. Az itt elsajátított kutatói módszer, a tények aprólékos összegyűjtése később regényírói módszerét is meghatározta. 1905-ben publikálta A jumieges-i apátság romjai című disszertációját. Több kiadatlan kísérlet után 1909-ben jelent meg első regénye Boldogulni címmel. 1913-ban kapcsolatba került a kor legjelentősebb irodalmi folyóirata, a Nouvelle Revue Francaise körével és a Vieux Colombier színházzal, melyben elő is adták Leleu apó testamentuma című paraszti bohózatát. 1920-ban - sikertelen regénypróbálkozások után - írta meg kiemelkedő alkotását, A Thibault család című regényciklusát, amelyet gazdag életanyagával, mély pszichológiai tartalmával, humanista üzenetével a XX. század egyik reprezentatív remekműveként tartanak számon. A polgárság hanyatlását ábrázoló regény művészeti erejéért és igazságszeretetéért 1937-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. A francia összeomlás után Nizzában élt, s a Maumort ezredes emlékiratai című művén dolgozott. A II. vilgáháború után visszaköltözött Párizsba, s 1951-ben közreadta Jegyzetek André Gide-ről című munkáját. Gide-del folytatott levelezését csak halála (1958. augusztus 22.) után publikálták.

[8]

1881. március 23.

Megszületett Hermann Staudinger német kémikus

A worms-i születésű kutató 1926-tól a freiburgi egyetem kémiai tanszékét vezette, 1940-től a Makromolekula-kutató Intézet igazgatója volt. Mindkét tisztséget 1951-es nyugalomba vonulásáig töltötte be. Kezdetben klasszikus szerves kémiával foglalkozott, ő fedezte fel a telítetlen ketonok egyik csoportját, a keténeket. 1920-tól a makromolekuláris vegyületekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a makromolekulák nem fizikai úton, hanem kémiai folyamatban keletkeznek, s kimutatta, hogy a makromolekulák szerkezete lényegileg a kismolekulájú anyagok molekulaszerkezetével azonos. Ő állította fel a róla elnevezett viszkozitástörvényt. Az ő munkásságának eredménye a műanyagkémia megteremtésének alapja, de nem fejlődhetett volna kutatásai nélkül a biokémia, például a fehérjekutatás sem. 1953-ban kémiai Nobel-díjat kapott a `makromolekulák kémiájának területén elért eredményeiért`. Freiburg-ban halt meg 1965. szeptember 8-án.

[9]

1897. március 23.

Megszületett Hamvas Béla filozófus

Eperjesen látta meg a napvilágot. Az 1920-as években a Budapesti Hírlap munkatársa, később a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa volt. 1935-ben Kerényi Károllyal megalapította a Sziget című folyóiratot. 1940-44 között az orosz fronton szolgált, majd megszökött. 1945-től tanulmányokat írt, antológiát szerkesztett, előadásokat tartott. Feleségével, Kemény Katalinnal írt művészeti tanulmánya miatt Lukács György hevesen támadta, ezért attól kezdve nem publikálhatott, sőt 1948-ban állását is elvesztette. 1964-ig segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott vidéken. Írásait szamizdatban terjesztették. Műveinek meghatározó élménye a hiteles lét és a modern világ közti ellentmondás. A társadalom válságát vizsgálta, a lét értelmét a hagyományban, a teremtés előtti rendben ismerte fel, amellyel ellentétben állnak a ráció változó rendszerei. Feltárta az aranykor világát, amelyben a lét és az élet nem vált ketté. A tradicionalizmus egyetlen magyar képviselőjeként a lét teljességének helyreállítását nem a keleti tanok beolvasztásától, hanem az evangéliumi kereszténység megvalósításától várta. Esszéiben a tradíció mértéke, a tudás humora és a humor adta szabadság érvényesül. Fontosabb művei: A láthatatlan történet, Karnevál, Regényelméleti fragmentum, Forradalom a művészetben. Budapesten hunyt el 1968. november 7-én.

[10]

1901. március 23.

Megszületett Esterházy Pál herceg

Kismartonban született. Egy évig a bécsi kereskedelmi akadémiára járt, majd Münchenben folytatta tanulmányait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi és jogi doktori fokozatot nyert. Apja, Esterházy Miklós halála után Sopron vármegye örökös főispánja lett, de politikával nem foglalkozott. Támogatta a tudományokat és művészeteket. Az Esterházy-hitbizomány uraként folytatta a Hanság telkesítését, fejlesztette és tökéletesítette az állattenyésztést. Magnemesítést létesített, korszerűsítette badacsonyi szőlészetét. Kapuváron húsgyárat, Dombóváron malmot és sertéshizlalót létesített. Telkeket parcelláztatott és juttatott alkalmazottai számára. 1938-ban 300 000 pengős alapítványt tett az orvosi kutatás előmozdítására. A magyar képzőművészetet évenkénti vásárlásaival, festészeti és szobrászati díjak adományozásával támogatta. Elkészíttette Eszterházán a Haydn-domborművet és Kismartonban a Haydn-síremléket. Saját költségén kiadatta Esterházy Miklós nádor m. és török iratait. 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 1949. februárban 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult ki, Ausztriában, majd haláláig (1989. május 25.) Svájcban élt.

[11]

1902. március 23.

Meghal Tisza Kálmán miniszterelnök

A család ősi birtokán, Geszten született 1830. december 10-én. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó volt, és a Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. Határozottan fellépett az 1859. szeptember 1-jei pátens és októberi diploma ellen, s ezzel, mint az alkotmányosság védelmezője, nagy népszerűségre tett szert. Az 1861-es országgyűlésben a képviselőház alelnöke lett. A Deák körül csoportosuló felirati párttal szemben a határozati párthoz csatlakozott, amelynek később vezére lett. Ellenezte a Deák-féle kiegyezési formulát, a közös minisztériumok és a delegációk létrehozását, s célul tűzte ki az önálló magyar hadsereg, kereskedelmi és pénzügyi rendszer megvalósítását. 1875-ben azonban elfogadta az adott közjogi berendezkedést: balközép pártja és a kormánypárt egyesülése révén létrehozta a Szabadelvű Pártot, amely három évtizeden át kormányozta az országot. Ő maga történelmi rekordot állított fel: 15 évig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget 1875. október 20-tól 1890. március 13-ig. Hosszú kormányzását úgy biztosította, hogy pártjának frakciói között lavírozott, kompromisszumokkal, személyi tekintélyével és a tőle függő képviselők, az ún. mamelukok tömegével tartotta fenn a pártegységet. Belpolitikájában a fokozatos centralizáció híve volt, ugyanakkor szorgalmazta a korszerű ipartörvények, a cselédtörvény, továbbá a liberális jellegű büntető törvénykönyv megalkotását és parlamenti elfogadtatását. Bukását végül is a véderőreform, illetve az ún. honossági törvényjavaslat ügyében támadt nézeteltérések okozták. Az előbbi esetben az ellenzék tiltakozott az ellen, hogy a honvédség tisztjeinek is német nyelven kelljen letenniük a tiszti esküt, míg a másik esetben azt kívánták, hogy Kossuth Lajost, a turini remetét, mentsék fel honosítási kötelezettsége alól, hiszen ő nem ismerte el királyának Ferenc Józsefet. Budapesten érte a halál.

[12]

1912. március 23.

Megszületett Wernher von Braun fizikus

A híres V-fegyverek létrehozója a Poznan melletti Wirsitz-ben született. A II. világháború idején az észak-németországi peenemündei rakétakísérleti terepen próbálták ki a közeli földalatti gyárban vezetésével kifejlesztett első V-1-es (Vergeltung 1) rakétákat. A 900 méter magasan, 560 kilométeres sebességgel Anglia fölé irányított `csodafegyverek` ugyan sok kárt okoztak, de a kilőtt 8000 darabból a Royal Air Force, a királyi légierő repülőgépei is sokat lelőttek. Korszerűsített változata, a V-2 már ballisztikus rakéta volt, 5630 kilométeres hatótávolsággal, egytonnás robbanóanyaggal. Ez már kivédhetetlenül, az űrből juttatta `halálos rakományát` a brit célpontokra. 1944 ősze és 1945 tavasza között a rakéták csaknem tízezer életet és ugyanennyi sebesültet jelentettek a harcoló Angliának. Hitler `csodafegyvere` azonban sem az invázió késleltetésére, sem pedig a háború végeredményének befolyásolására nem volt alkalmas. A háború után az amerikaiak Wernher von Braunt - tudóstársaival együtt - magukkal vitték, s ott folytatta kísérleteit. 1970-ben ő lett az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA tervezési részlegének vezetője. Ő fejlesztette ki az első amerikai mesterséges holdat útjára bocsátó, Jupiter-C rakétát és a holdraszálláshoz, az Apolló-program végrehajtásához szükséges Saturnus-rakétákat is. Az amerikai Alexandriában hunyt el 1977. június 16-án.

[13]

1950. március 23.

Életbe lép a Meteorológiai Világszervezet alapokmánya

Erre emlékezve határozták el 1960-ban a Meteorológiai Világnap megünneplését. Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. Az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet társadalmi jellegű volt, az utódaként 1947-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, 1951-től az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Tevékenységi körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése, a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik. Globális észlelő hálózata az Időjárási Világszolgálat (WWW). A megrendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű témakör áll.

[14]

1956. március 23.

Kikiáltják a Pakisztáni Iszlám Köztársaságot

Pakisztán területén már az i.e. III-II. évezredben fejlett kultúrájú civilizáció alakult ki, az iszlám vallás a VIII. században terjedt el. A térségben a középkor folyamán kisebb-nagyobb fejedelemségek léteztek, a XVI-XVIII. században a Mogul Birodalom része lett Pakisztán. Az angol hódítás az 1840-es években ért el idáig, a XIX. század második felében több, gyarmatosítás elleni felkelés tört ki. 1906-ban Aga Kán vezetésével megalakult a Muzulmán Liga, amely 1940-ben már az indiai szubkontinens iszlám vallású lakosságát tömörítő állam létrehozását követelte. A független Pakisztán (mint brit domínium) India vallási alapon történő kettéosztásával 1947. augusztus 14-én jött létre, két egymástól 1700 kilométerre eső országrészből, Kelet- és Nyugat-Pakisztánból. Akkor ez volt a világ legnagyobb mohamedán állama. A döntés hatalmas népvándorláshoz vezetett, mintegy 15 millió ember változtatott lakóhelyet. A kis hercegségek hovatartozásukról maguk dönthettek. A kasmíri maharadzsa váltakozó álláspontja háborúhoz vezetett, amelynek végén a terület kisebbik része Pakisztánhoz, nagyobb része Dzsammu és Kasmír néven Indiához került. Pakisztán 1956. március 23-án nevében is iszlám köztársaság lett. A keleti és nyugati országrész ellentétei 1971-ben polgárháborúhoz vezettek, Kelet-Pakisztán Banglades néven független állam lett.

[15]

1983. március 23.

Reagan meghirdeti az űrfegyverkezési programot

Ronald Reagan amerikai elnök bejelenti az űrfegyverkezési programot.

[16]

1987. március 23.

Wily Brandt idő előtt lemond

Willy Brandt, a háború utáni idők egyik legjelentősebb nyugatnémet politikusa bejelenti idő előtti lemondását a pártelnöki tisztségről, amelyet csaknem 25 éven át töltött be. Ehhez az szolgált indítékul, hogy a párttagság nem fogadta el a görög származású párton kívüli Margarita Mathiopoulost pártszóvivőnek. Brandt, aki 1969 és 1974 között a szociál-liberális koalíció szövetségi kancellárja volt, a jelképe a Varsói Szerződés tagországai iránti nyitásnak. Az ő hivatali idejében jött létre az NDK-val kötött alapszerződés és a varsói megállapodás.

[17]

1988. március 23.

Fegyverszünetet kötnek Nicaraguában

Nicaragua sandinista-kommunista kormánya és a contra-lázadók közvetlen tárgyalások során megegyeztek egy hatvannapos fegyverszünetben és a megbeszélések folytatásában, az 1981 óta tartó polgárháború befejezése érdekében. Ezután a managuai parlament elfogad egy 3200 politikai foglyot érintő amnesztiát. Nicaragua Kuba által támogatott szocialista kormánya 1988 januárjában először szánta rá magát, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a contrákkal, és még ebben a hónapban feloldották az 1982 óta tartó rendkívüli állapotot. Ennek ellenére a harcok tovább folynak. Március közepére súlyosbodott a konfliktus, a kormánycsapatok a contrákat a szomszédos Honduras területén is üldözték, válaszként az USA ott állomásozó 2000 katonáját további 3200 fővel erősítette meg. Annak ellenére, hogy Managua az amnesztiával, a rendkívüli állapot felfüggesztésével és a sajtócenzúra csökkentésével eleget tett néhány előzetes feltételnek, a béketárgyalások 1988 júniusában megszakadtak. A polgárháborúban szemben álló két csoport nem tudott megegyezni a contrák lefegyverzésének menetrendjében és a nicaraguai politikai életbe való integrálásuk tárgyában. Az 1990 februárjában tartott választásokon az ellenzék fölényes győzelmet aratott a sandinisták felett.

[18]

1989. március 23.

A jugoszláv parlament döntést hoz Koszovó tartomány autonómiájának csökkentéséről

Jugoszláviában a parlament döntést hozott arról, hogy a 90 %-ban albánok által lakott Koszovó tartomány autonómiáját Szerbia javára drasztikus mértékben csökkentik (Koszovó tartomány Szerbia tagállamhoz tartozik). Ezt követően a tartományban véres zavargásokra került sor, amelynek során legkevesebb 20 embert öltek meg. A szerb nyomásra elfogadott alkotmánymódosítás megfosztja Koszovót a rendőrség és az igazságszolgáltatás fölötti rendelkezéstől, valamint a magas állami tisztségek önálló betöltésének jogától. Az albán lakosság már akkor is erőszakos tüntetésekkel és sztrájkokkal válaszolt, amikor február elején eltávolították Azem Vlasi pártvezetőt, és a helyét a koszovói szerb befolyás egyik hívével töltötték be. A belgrádi központi kormány a hadsereget vetette be a tüntetők ellen. A koszovói konfliktus jól jellemzi a sok népből, gazdaságilag és kulturálisan nagyon különböző tagköztársaságokból, illetve tartományokból álló Jugoszlávia növekvő nemzetiségi problémáit. Az összeütközéseket a gazdasági problémák tovább élezik - Jugoszláviában az évi infláció mértéke eléri a több száz százalékot -, és külön gondot okoznak Szerbia növekvő egyeduralmi törekvései. Az erősödő szerb nacionalizmus fő képviselője a 47 éves Slobodan Milosević szerbiai pártvezető, aki 1989 májusától Szerbia elnöke is. Stipe Suvar, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének az elnöke 1989 januárjában azért bírálta őt, mert a nemzetiségi konfliktusok szításával "polgárháborúba" sodorja az országot, s a kommunista párton belül helyzete megerősítésére "újsztálinista módszereket" alkalmaz. Koszovó mellett Szlovéniában és Horvátországban is növekszik a nyugtalanság. Jugoszlávia gazdaságilag legfejlettebb részköztársaságaiban hangot adtak a Belgráddal szembeni teljesebb önrendelkezés, függetlenség igényének. A szlovéniai parlament szeptember 27-én döntést hozott az alkotmány módosításáról, amely többek között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból való kilépést is lehetővé teszi. Az alkotmánymódosítás következtében ismét kiéleződött a feszültség Szerbiával. A régi mechanizmus továbbéltetésére, s a társnemzetek feletti hegemónia megteremtésére irányuló politikájával a szerb vezetés a JKSZ-ben, s a Szövetségi Köztársaságban egyaránt magára marad. Miután törekvéseitől Bosznia-Hercegovina és Macedónia is elhatárolja magát, a felbomlás folyamata tovább erősödik.

Bezár