Az amerikai csomagküldés hőskorában még kisbabákat is lehetett postázni

Az amerikai posta történelmének talán legnagyobb innovációja volt a csomagküldő szolgáltatás bevezetése a 20. század elején. Bár a 19. században már léteztek korábban különféle futárszolgálatok, a postai csomagküldés sikerét meg sem tudták közelíteni. Az új szolgáltatást 1913. január 1-től vehették igénybe az Egyesült Államok lakói és rövid időn belül már több millióan éltek is ezzel a lehetőséggel.

A csomagküldés tömegesség válása a gazdaságra is élénkítő hatással volt, hiszen korábban sosem látott mértékben indult már az áruk és szolgáltatások áramlása az ország távoli pontjai között. Az emberek pedig előszerettel kísérleteztek is azzal, hogy milyen új célokra tudják hasznosítani a csomagküldést. A legbizarrabb megoldásra alig néhány hetet kellett várni. A New York Times 1913. január 26-i számában ugyanis már a következő rövid tudósítást olvashatjuk:

„Vernon O. Lytle – az 5-ös számú út egyik levélhordója – lett az első, aki elvállalta és teljesítette egy élő csecsemő csomagként történő kézbesítését. A kisbaba, egy 4,8 kilogrammot nyomó fiú, aki éppen belefért az 5 kilós súlyhatárba, a Glen Este városkában élő Mr. és Mrs. Jesse Beagle gyermeke. (…) A fiút jól bebugyolálva, postázásra készen adták át a kézbesítőnek a mai nap folyamán. Mr. Lytle biztonságban eljuttatta a fiút a kártyán megadott, mintegy 1,6 kilométerre lévő címre, amelyen a kisfiú nagymamája, Mrs. Louis Beagle él. A postaköltség 15 cent volt, míg a csomag 50 dollár értékben volt biztosítva.”

A bébiposta gyorsan népszerűvé vált, a sajtó pedig előszeretettel tudósított az újabb és újabb esetekről. 1915-ben például egy hároméves, 13,6 kilogrammot nyomó kislányról szóltak a hírek, akit Kentucky államban adtak postára a szülei. A kislány valóságos látványosság volt, ahogy a postakocsin egy leveleket tartalmazó zsákon ült és cukorkát evett.

A kezdeti, alig néhány utca távolságra küldött babacsomagok aztán fokozatosan kiléptek a „humor világából” és a posta ténylegesen a rokonlátogatás egyik elterjedt eszközévé vált. Így például különösen híressé vált Charlotte May Pieterstorff esete, akit szülei 1914. február 19-én adtak fel az Idaho állambeli Grangville városában, hogy aztán a kislány a postavonaton megtegye a mintegy 117 kilométeres utat egészen nagyszülei lakóhelyéig.

A gyerekeiket postára adó szülők motivációja – és hajlandósága – két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a postaköltség jelentősen olcsóbb volt egy vonatjegynél, másrészt a korban az amerikai emberek rendkívül nagy bizalommal voltak a posta intézménye és a kézbesítést végző postások irányában. Bár az amerikai posta számára mindez kétségtelenül hízelgő és nem utolsó sorban kiváló reklám volt, annak vezetői rövid időn belül meghozták azt a döntést, ami egy ilyen, köztiszteletben álló és az állampolgárokkal szemben felelősséget vállaló intézménytől valószínűleg el is volt várható: 1915-ben szabályozták az új szolgáltatás működését és ennek keretében betiltották élő emberek csomagként történő postára adását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe