Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja

Győzött a forradalom?

Éjjel Nagy Imrét visszavették a Politikai Bizottságba, és kinevezték miniszterelnöknek. A kormány kijárási tilalmat rendelt el, statáriumot hirdetett (vagyis rögtönítélő bíráskodást), és ellenforradalmároknak bélyegezte a felkelőket. A kijárási tilalmat azonban a többek között a Széna téren, a Corvin közben és a Baross téren megalakult fegyveres csoportok sem tartották be, és tovább folytatták harcukat a szovjet páncélosokkal szemben. A forradalmi események eközben számos nagyvárosra átterjedtek.

A szovjet vezetők megbízásából Anasztasz Mikojan és Mihail Szuszlov is Budapestre érkezett, és utasításukra október 25-én Gerő helyett Kádár Jánost nevezték ki az MDP Központi Vezetőségének első titkárává. Október 25-én délelőtt ismeretlenek a környező épületek tetejéről az Országház előtt békésen tüntető tömegbe lőttek, és több embert halálosan megsebesítettek. Bár máig tisztázatlan, ki nyitott tüzet a demonstrálókra, az események tovább korbácsolták a vérfürdőért felelősnek tartott ÁVH-val szembeni dühöt. A forradalom napjaiban a tömeg több ávóst is meglincselt, és az indulatok néhány nappal később, a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházának október 30-i ostrománál történt eseményekben kulmináltak. A többórás tűzharcot követően a forradalom oldalán álló fegyveresek (akik úgy tudták, az ÁVH az épület alatt titkos kazamatarendszert üzemeltet, ám ez legendának bizonyult) a magukat megadó védők közül többeket agyonlőttek, míg másokat súlyosan bántalmaztak.

Eközben Nagy Imre és támogatóinak csoportja átértékelte az eseményeket, és a kormányfő úgy döntött, a forradalom élére áll. Október 27-én átalakította kormányát, amelyben a reformkommunisták mellett a nemzetközi hírű filozófus, Lukács György, valamint két kisgazda politikus, Tildy Zoltán és Kovács Béla is helyet kapott. Másnap a kormány tűzszünetet hirdetett, bejelentette a szovjet csapatok Budapestről történő kivonását, az ÁVH feloszlatását, valamint a Kossuth-címer visszaállítását, a felkelők számára pedig amnesztiát helyezett kilátásba. Úgy tűnt, győzött a forradalom.

Október 30-án Király Béla vezetésével megalakult a Nemzetőrség, a szovjet csapatok ugyanezen a napon megkezdték a Budapestről történő kivonulást, a korábban betiltott pártok pedig újra megkezdhették működésüket. Eközben Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével kiszabadították Magyarország 1948 karácsonyán letartóztatott, majd életfogytiglani fegyházra ítélt esztergomi érsekét, utolsó hercegprímását, Mindszenty Józsefet. November 3-án újjáalakult a kormány, amelyben a reformkommunisták, Nagy Imre, Kádár János és Losonczy Géza mellett 3-3 kisgazda és szociáldemokrata, valamint két parasztpárti képviselő (köztük a 20. század nagy magyar politikai gondolkodója, jogfilozófusa, Bibó István) és a felkelők oldalára átállt Maléter Pál ezredes is helyet kapott.

1. Rémálom Magyarországon
2. „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába”
3. Győzött a forradalom?
4. Egy illúzió végnapjai
5. „Kegyelmet nem kérek”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína