2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja

2016. október 23. 08:35

Győzött a forradalom?

Éjjel Nagy Imrét visszavették a Politikai Bizottságba, és kinevezték miniszterelnöknek. A kormány kijárási tilalmat rendelt el, statáriumot hirdetett (vagyis rögtönítélő bíráskodást), és ellenforradalmároknak bélyegezte a felkelőket. A kijárási tilalmat azonban a többek között a Széna téren, a Corvin közben és a Baross téren megalakult fegyveres csoportok sem tartották be, és tovább folytatták harcukat a szovjet páncélosokkal szemben. A forradalmi események eközben számos nagyvárosra átterjedtek.

A szovjet vezetők megbízásából Anasztasz Mikojan és Mihail Szuszlov is Budapestre érkezett, és utasításukra október 25-én Gerő helyett Kádár Jánost nevezték ki az MDP Központi Vezetőségének első titkárává. Október 25-én délelőtt ismeretlenek a környező épületek tetejéről az Országház előtt békésen tüntető tömegbe lőttek, és több embert halálosan megsebesítettek. Bár máig tisztázatlan, ki nyitott tüzet a demonstrálókra, az események tovább korbácsolták a vérfürdőért felelősnek tartott ÁVH-val szembeni dühöt. A forradalom napjaiban a tömeg több ávóst is meglincselt, és az indulatok néhány nappal később, a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházának október 30-i ostrománál történt eseményekben kulmináltak. A többórás tűzharcot követően a forradalom oldalán álló fegyveresek (akik úgy tudták, az ÁVH az épület alatt titkos kazamatarendszert üzemeltet, ám ez legendának bizonyult) a magukat megadó védők közül többeket agyonlőttek, míg másokat súlyosan bántalmaztak.

Eközben Nagy Imre és támogatóinak csoportja átértékelte az eseményeket, és a kormányfő úgy döntött, a forradalom élére áll. Október 27-én átalakította kormányát, amelyben a reformkommunisták mellett a nemzetközi hírű filozófus, Lukács György, valamint két kisgazda politikus, Tildy Zoltán és Kovács Béla is helyet kapott. Másnap a kormány tűzszünetet hirdetett, bejelentette a szovjet csapatok Budapestről történő kivonását, az ÁVH feloszlatását, valamint a Kossuth-címer visszaállítását, a felkelők számára pedig amnesztiát helyezett kilátásba. Úgy tűnt, győzött a forradalom.

Október 30-án Király Béla vezetésével megalakult a Nemzetőrség, a szovjet csapatok ugyanezen a napon megkezdték a Budapestről történő kivonulást, a korábban betiltott pártok pedig újra megkezdhették működésüket. Eközben Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével kiszabadították Magyarország 1948 karácsonyán letartóztatott, majd életfogytiglani fegyházra ítélt esztergomi érsekét, utolsó hercegprímását, Mindszenty Józsefet. November 3-án újjáalakult a kormány, amelyben a reformkommunisták, Nagy Imre, Kádár János és Losonczy Géza mellett 3-3 kisgazda és szociáldemokrata, valamint két parasztpárti képviselő (köztük a 20. század nagy magyar politikai gondolkodója, jogfilozófusa, Bibó István) és a felkelők oldalára átállt Maléter Pál ezredes is helyet kapott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
 <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár