Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja
2016. október 23. 08:35
Korábban
Egy illúzió végnapjai
Míg azonban a szovjet kormány október 30-án reménykeltő nyilatkozatot adott ki a teljes egyenrangúságról, az állami függetlenségről és szuverenitásról, és kinyilvánította készségét a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának megtárgyalására, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Elnöksége pedig szintén a magyarországi helyzet békés megoldása mellett döntött, másnap a szovjet vezetés a szovjet első titkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára már a fegyveres beavatkozás mellett foglalt állást. Nagy Imre november 1-jén bejelentette, hogy Magyarország kilép a szocialista tömb országait tömörítő védelmi szervezet, a Varsói Szerződés kötelékéből, és kinyilvánítja semlegességét, ekkor azonban már ismét Budapest felé irányuló szovjet csapatmozgásokat lehetett észlelni. Ugyanezen a napon, az esti órákban Kádár János az akkori belügyminiszter, Münnich Ferenc társaságában repülőgéppel Moszkvába utazott. Kádárt a szovjetek hamarosan a magyar forradalom leverését követően megalakuló ideiglenes kormány vezetésével bízták meg.
Miután a KGB november 3-án este Tökölön letartóztatta a csapatkivonásokról való tárgyalásra érkező Maléter Pál honvédelmi minisztert, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok a Forgószél hadművelet keretében elérték Budapestet. Megkezdődött a magyar nép szabadságharca a világ legnagyobb hadseregével szemben. Hajnali 5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangvételű beszédet intézett Magyarország lakosságához: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” Az Országházban egyedül Bibó István maradt. Mindszenty az amerikai, Nagy Imre – több társával egyetemben – a jugoszláv nagykövetségre menekült.
Szolnokon a Szovjetunióból visszatért Kádár János, az október 31-én az MDP jogutódjaként létrehozott Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára vezetésével megalakult az „ellenforradalom” ellen harcot hirdető Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely november 7-én letette az esküt az Országházban, majd az okiratot Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke visszadátumozta november 4-re.
A felkelők közül még a reménytelen helyzetben is sokan kitartottak, az utolsó felkelőgócokat november 10-11-ére számolták fel. A várva-várt, és a Szabad Európa Rádió által felelőtlenül ígért amerikai segítség elmaradt, a harc folytatását remélő forradalmárok által hangoztatott jelszó, a Márciusban Újra Kezdjük (MÚK) érvényre juttatását pedig megakadályozta a belügyi szervek megerősödése. A további sporadikus ellenállási kísérleteket az új pártvezetés országszerte sortüzekkel, fegyveres erőszak alkalmazásával verte le.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
