2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja

2016. október 23. 08:35

„Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába”

Október 16-án a szegedi egyetemisták gyűlésükön elhatározták, hogy kiválnak a Dolgozók Ifjúsági Szervezetéből, a DISZ-ből, és Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) néven független ifjúsági szervezetet alapítanak. A szervezethez az október 22-én, a Műegyetemen tartott nagygyűlésen több magyar egyetem küldöttei csatlakoztak. Itt született meg az események egyik legfontosabb dokumentuma, a politikai és gazdasági rendszer megreformálására irányuló követeléseket tartalmazó 16 pont (az október 20-án, Szegeden elfogadott határozat átdolgozott változata). Az egyetemisták meglepően kemény hangú pontjaikban többek között a politikai rendszer megreformálását, valamint a megszálló szovjet csapatok távozását és a szovjet-magyar kapcsolatok új, kölcsönösségi alapokra helyezését is követelték. Az egyetemisták ugyancsak ekkor határozták el, hogy másnap délután békés felvonulás formájában adnak nyomatékot követeléseiknek, s fejezik ki rokonszenvüket a lengyelországi antisztálinista reformok iránt, valamint szolidaritásukat az országban a szovjetek fegyveres beavatkozással való fenyegetőzésére válaszul kirobbant tüntetések résztvevőivel.

Az MDP vezetői előbb betiltották a tüntetést, amelyet később Piros László belügyminiszter mégis engedélyezett. A demonstráció délután 3 órakor kezdődött a Március 15. téren, a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre mintegy 10-15 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti dalt, majd az egyre növekvő létszámú tömeg (amelyhez számos munkás csatlakozott) a Bem térre vonult. A jelszavak, követelések radikalizálódtak – többen kivágták a kommunista címert a nemzeti zászlóból, és egyre gyakrabban hangzott el a „Ruszkik haza!”, valamint a „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába” jelszó. 

A demonstráció este már három helyszínen folyt egyszerre. A legtöbben a parlament elé vonultak, de sokan segédkeztek a Városligetnél a hatalmas Sztálin-szobor ledöntésében is, amelyet végül lángvágók segítségével sikerült két vállra fektetni. A Rádiónál megtagadták az egyetemisták által 16 pontban összefoglalt követelések beolvasását, és helyette Gerő nyilatkozata került adásba, aki komoly megtorlást helyezett kilátásba a „nacionalista” tüntetőknek. Miután pedig a nagy zűrzavar közepette a Rádióban tartózkodó ÁVH-sok a felvonulók közé lőttek, elszabadult a pokol. A tüntetők az oldalukra átállt katonáktól, valamint a közeli gyárakból szerzett fegyverekkel ostromolni kezdték az épületet. Szerte a városban fegyveres csoportok szerveződtek, a vidéken állomásozó szovjet csapatok pedig elindultak Budapest irányába. A békésnek indult tömegmegmozdulás végképp fegyveres felkeléssé lényegült át.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
 <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár