Az 1600 éves pingvint ábrázoló edény nyomában

A Nazca kultúra egyik ritka és érdekes öröksége a pingvin alakú kerámia edény. De mit is jelképezhettek és milyen jelentőséget töltöttek be az ókori nép életében a különleges állatábrázolások?

Kik voltak a nazcák?

A nazca nép a mai Dél-Peru partvidékén élt a Kr. e. 2. századtól a Kr. u. 6. századig. A Nazca kultúra központja Cahuachi település volt. A kultúra legismertebb történelmi öröksége a geoglifák, azaz a földbe vésett hatalmas rajzok.

A modern technológia és az AI segítségével egyre több alkotást találnak a kutatók: a rendszer észreveszi a szabad szemmel nehezen látható rajzokat is. A Nazca-vonalak leginkább állatokat ábrázoltak, például madarat, pókot, illetve domboldalon macskát is fedeztek már fel a szakemberek.

Pingvin a trópuson?

Számos színes kerámia edény maradt ránk a Nazca kultúrától. Különböző alakokban készítették el őket, még ember fej formájút is, de mitikus lényeket is ábrázoltak. Az egyik legkülönlegesebb ilyen lelet a pingvin alakú kerámia edény.

A 19. században régészek találták meg a körülbelül 1600 éves pingvint ábrázoló edényt. A lelet 20,8 centiméter magas, a pingvin csőre kiemelkedik és apró, faragott szárnyai vannak. A kutatók úgy tartják, hogy a tárgy egy ritka ábrázolása a Humboldt-pingvineknek, amelyek a Csendes-óceán partvidékén élnek, a mai Chile és Peru területén a Humboldt-áramlatnak köszönhetően.

Az állatok jelentősége

A pingvin edény abból az időszakból származik, amikor a nazcák az állatok valósághű ábrázolásával kísérleteztek. Ehhez hasonló lelet még a homár alakú edény, illetve az úgynevezett mitikus gyilkos bálnát ábrázoló kerámia is. A nazca kerámiákon és geoglifákon nagy számban megjelenő állatok azt mutatják, hogy a társadalom számára fontosak voltak.

Azonban a szakértők nem tudtak biztos választ adni, hogy ezeknek volt-e bármilyen különleges jelentése, vagy csak a kultúra nagyfokú érdeklődését tükrözi a körülötte lévő természeti világról. Mindenesetre – eddigi tudásunk alapján – a nazcák vallásában a mezőgazdasági termékenység kiemelkedő szerepet kapott, tekintve a kultúra földművelő jellegét.