Amikor egy földrengés 20 kilométerrel odébb tette a Pó folyót
2015. augusztus 17. 13:02
1570-ben földrengés rázta meg Észak-Itáliát, amelynek következtében a mai Olaszország leghosszabb folyója, a Pó mintegy 20 kilométerrel „mozdult el” északra, állítja egy új kutatás.
Korábban
Itália leghosszabb folyója, a Pó Guastella és Ficarolo kisvárosok közötti szakasza ma mintegy 20 kilométerrel északabbra fekszik, mint 2800 évvel ezelőtt, olvasható olasz kutatók nemrég kiadott tanulmányában, amely a Journal of Geophysical Research című folyóiratban jelent meg. A szakértők szerint ez a radikális változás nem emberi kéz munkájának eredménye, hanem több nagyerejű földrengés okozta, amelyeknek köszönhetően a Pó több "lépésben" 20 kilométerre vándorolt észak felé Guastella és Ficarolo települések közötti területen.
A legjelentősebb, 1570-es rengés során a folyó jobb partja mintegy 10-15 centiméterrel emelkedett meg, ami Livio Sirovich és Franco Pettenati, a trieszti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizika Nemzetközi Intézet kutatói szerint a Pó-delta ezen ágának jelentős elmozdulását, vagyis medréből való kilépését eredményezte. A földrengés eredményeként a folyó egész deltája 40 kilométerre északra, a mai pozíciójába került.
Az említett földrengés 5,8-as erősségű volt, és súlyos károkat okozott Ferrara lakóépületeiben. Ebben az időben V. Pál pápa Isten haragját vélte felfedezni a pusztításban, ugyanis a város a zsidók menedékhelye volt. A kutatások szerint ennek a rengésnek a hatására kezdett el dolgozni Pirro Ligorio itáliai építész a földrengés-biztos épületeken.
A Ferrarát ért csapás igen jól van dokumentálva, ami lehetővé tette a geofizikusok számára, hogy pontosan modellezzék a földrengést. A történelmi feljegyzéseket, valamint a modern régészeti technológiát felhasználva, a kutatók különös dolgot fedeztek fel: a várostól mintegy 14 kilométerre észak-északkeletre a földfelszín alatt egy jókora repedésre, a rengést generáló törésvonalra bukkantak.
Bizonyára még emlékszünk rá, hogy 2012. május 20-án Emilia-Romagna tartományt egy 6,1-es erősségű földrengés rázta meg, amelynek következtében Ferrara és Modena történelmi épületei is súlyos károkat szenvedtek el. Az akkori kutatások szerint a rengéseket az a föld alatt húzódó törésvonal okozhatta, amely az 1570-es rengés során keletkezett, ám ezt az állítást a mostani vizsgálatok cáfolták, mondta Pettenti.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap