Amatőr történészek bukkantak rá az I. világháborúban élve eltemetett német katonákra
2021. március 26. 09:23 Múlt-kor
Korábban
A hatóságok számára kellemetlen
Habár egyelőre senki sem tette be a lábát az alagútba, annyi bizonyos, hogy ez több száz német katona végső nyughelye, akiket egy francia zárótűz elevenen temetett a föld alá 1917. május 4-én. A tüzérségi lövedékek berobbantották az alagútban lévő német lőszerraktárat, és a járat összeomlott. A következő hat nap során azok, akiket a robbanások nem öltek meg azonnal, megfulladtak az oxigénhiánytól, vagy öngyilkosak lettek. Valódi csodának tekinthető, hogy volt három katona, aki életben maradt, és akiket ki tudtak menteni.
Ahogy egyikük, Kurt Fisser írta: „Mindenki vízért kiáltozott, de hiába. A Halál nevetett betakarításán, és a Halál állt őrt a barikádon, hogy senki se menekülhessen. Egyesek a mentésről deliráltak, mások vízért. Egy bajtársam mellettem feküdt a földön, és elcsukló hanggal károgott, hogy valaki töltse meg neki a pisztolyát.”
„Ezek földművelők, fodrászok, banki alkalmazottak voltak, akik önként jöttek megvívni ezt a háborút, majd oly módon haltak meg, amelyet mi felfogni sem tudunk” – mondta Pierre Malinowski.
Németországban gyakran nevezik „elfeledett háborúnak” az első világháborút. Jól illuszrálja ezt a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség (VDK) szóvivője, Diane Tempel-Barnett nyilatkozata az alagút ügyében: „Őszintén szólva nem vagyunk túl lelkesek a felfedezés miatt. Sőt, ezt az egészet igen szerencsétlennek tarjuk.”
Mindazonáltal az apa-fia páros tevékenysége lépéskényszerbe hozta mind a francia, mind a német hatóságokat, hogy nyilvánosan elgondolkodjanak a katonák maradványainak feltárásán. Történészeknek már sikerült kapcsolatba lépniük kilenc, a Winterberg-alagútban nyugvó katona leszármazottaival.
Habár a francia hatóságok szerint Malinowskiék törvényt sértettek a történelmi csatatér megbolygatásával, Pierre kitart amellett, hogy ez volt a helyes cselekedet. Reméli, hogy a hatóságok úgy döntenek, tisztességesen eltemetik a holtakat.
Úgy gondolja, a katonák mellett személyes tárgyaik is elő fognak kerülni, mivel a harcok során ez az alagút volt egyben a szálláshelyük is. Szerinte „úgy fognak előkerülni, mint a múmiák, bőrük, hajuk és egyenruháik épek lesznek.” Ahogy eddig, most is megtagadta a fotókat a sajtótól, a holtak iránti tiszteletre hivatkozva.
„Minden katonának lesz egy története” – zárta mondandóját Pierre Malinowski, „ez lesz a valaha volt legnagyobb emberi emlékanyag-felfedezés az első világháborúból.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
- Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap