Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
A 19. század óriási léptékű orvostudományi fejlődése ellenére a világot teljességgel felkészületlenül érte, amikor az első világháború vérontását tetéző, úgynevezett spanyolnátha végigsöpört rajta. Az újkori történelemben példa nélküli katasztrófa országokat bénított meg, és amilyen hirtelen jött, olyan hamar el is tűnt – az orvosi és hatósági intézkedésektől teljesen függetlenül.
Korábban
Ismeretlen jelenség
1918. szeptember 28-án egy spanyol hírlap rövid tájékoztatást adott olvasóinak az influenzáról. „A fertőzésért felelős kórokozó” – írta a lap, „a Pfeiffer-bacilus, amely rendkívül apró, és kizárólag mikroszkóp alatt látható.”
A magyarázat időszerű volt, mivel a világot éppen a történelem valaha látott legpusztítóbb influenzajárványa szorongatta – azonban egyúttal téves is volt: az influenzát vírus okozza.
Sajnos nem csupán egyetlen spanyol hírlap azonosította helytelenül a betegség okát. Az elképzelés, miszerint az influenzát bakteriális fertőzés okozza, általánosan elfogadott volt a korabeli orvostudomány berkeiben – emiatt is voltak jobbára tehetetlenek a szakértők a járvánnyal szemben.
A H1N1 influenzajárvány az emberi történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája volt. Az 1918 márciusában feljegyzett első megbetegedés és az 1920 márciusában rögzített utolsó között a becslések szerint 50 millió ember vesztette életét, bár egyes szakemberek szerint a teljes szám ennek kétszerese is lehetett.
A „spanyolnátha” több ember halálát okozta, mint az első világháború, és talán még a második világháborúnál is több áldozatot szedett – lehetséges, hogy akár a két óriási konfliktust együttesen is túlszárnyalja.
A járvány a fertőző betegségek tudományos megértésének egy kritikus pontján robbant ki. Még a 19. század folyamán is jócskán tartotta magát az a középkori gondolat, hogy a különféle járványok isteni büntetések voltak.
Baktériumokat már a 17. században is figyeltek meg nagyítás alatt, de a tudósok sokáig nem sejtettek összefüggést köztük és az emberi megbetegedések között.
Az 1850-es évek végén Louis Pasteur francia biológus kapcsolta össze a mikroorganizmusokat a fertőzésekkel, elméleteit a századfordulón támasztotta alá kísérleti úton is Robert Koch német mikrobiológus. A mikróba elmélet lassan elterjedt világszerte, a természetfeletti magyarázatok helyére lépve.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Dokumentumfilm mutatta be I. Jakab király hálószobai viszonyait
- Nelson admirális fülöp-szigeteki kardját azonosíthatták Ausztráliában
- Máig ható pánikot keltett a tudósok körében egy 1977-es áldokumentumfilm
- Visszatérnek Robin Hood eredeti középkori gyökereihez
- Feltárták Stonehenge ötezer éves prototípusát
- Közéleti vita kezdődött Churchill felelősségéről a bengáli éhínségekben
- Mobil múzeumban mutatják be a brit állami gyűjteményt
- Titkos szimbolikájú Tudor-kori épületet restauráltak Nagy-Britanniában
- Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet
- Erőszakos pusztulás nyomait ásták ki egy francia várnál a régészek 08:52
- Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt 07:44
- Nyugati kutatókat is fogadott az NDK legismertebb középkori műhelye 06:31
- Széchenyi Zsigmond életét bemutató kiállítás nyílt a Szántódpusztai Majorságban tegnap
- Megkezdődött a Raffaello-lodzsák restaurálása a Vatikánban tegnap
- Kizárólag nőket temettek egy dél-afrikai őskori temetőbe tegnap
- Új sorozat elemzi az amerikai alapító atyák örökségét tegnap
- Leomlott a mexikói Ihuatzio piramisának egy része tegnap
