2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A valaha mért legtovább tartó lassú földmozgás okozta a Szumátrán pusztító földrengést 1861-ben

2021. május 14. 10:36 MTI

Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést – állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.

földrengés
A földrengés és a szökőár egy korabeli illusztráción

Eredményeik szerint a jelenlegi globális földrengéskockázati elemzések hiányosak lehetnek.

A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak el egymáson, hogy jelentős földrengést vagy pusztítást okoznának. Ez évente vagy napi szinten néhány centiméternyi elmozdulást jelent – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szingapúri kutatók a tengervízszint változásainak tanulmányozása céljából vizsgáltak úgynevezett mikroatollokat alkotó ősi korallokat a Szumátrához közeli Simeulue-szigetnél.

Az oldalirányba és felfelé is növő korallmikroatollok a látható növekedési mintáik révén a tengervízszint és a tengerszint feletti magasság változásainak természetes mérőműszerei.

A kutatók összevetették a mikroatollok adatait a tektonikus lemezek mozgásának szimulációival és megállapították, hogy 1829-től egészen az 1861-es szumátrai földrengésig a Simeulue-sziget délkeleti része a véltnél gyorsabban süllyedt alá a tengerbe, ami egy lassú földrengésre utal.

A lassú földrengés hatására a tektonikus lemezek találkozásánál lévő sekély régióban ugyan mérséklődött a nyomás, ám áttevődött egy szomszédos mélyebb szegmensbe, ami végül 8,5-ös erősségű földrengéshez és szökőárhoz vezetett 1861-ben, rengeteg halálos áldozatot követelve és hatalmas pusztítást okozva.

A szakemberek szerint ez volt a valaha mért leghosszabb ideig tartó lassú földrengés, amely átírja az ilyen jelenségek időtartamára és folyamatára vonatkozó jelenlegi ismereteket.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy ezek a „lassú csúszások” mindössze néhány órán vagy hónapon át tartanak, ám a mostani eredmények azt mutatják, hogy akár évtizedekig is elhúzódhatnak anélkül, hogy a történelmi feljegyzésekben szereplő katasztrofális rengéseket vagy szökőárakat okoznának.

A Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a jelenlegi földrengéskockázati elemzések talán figyelmen kívül hagyják a folyamatban lévő lassú földrengéseket, így az általuk jelentett fenyegetést sem veszik számításba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár