A neandervölgyi ember mégis tudott tűzcsiholással tüzet gyújtani
2018. július 23. 10:54 MTI
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tűzcsiholással tüzet gyújtani.
Korábban
A kutatók francia régészeti helyszíneken talált 50 ezer éves szerszámokat, eszközöket vizsgáltak meg és elemeztek.
Az már korábban igazolódott, hogy a neandervölgyi ember használta a tüzet, de eddig a tudósok úgy gondolták, hogy csak a természetesen keletkezett – villámlásból vagy vulkánkitörésből származó – tüzet őrizték, azt azonban nem tudták, hogyan gyújtsanak maguk tüzet.
A Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmány azt állítja, hogy ismerték a tűzgyújtás technológiáját a neandervölgyiek. Mint írták, a dolgozatban tárgyi leletekkel támasztják alá, hogy a neandervölgyiek rendszeresen, szisztematikusan raktak tüzet. „Tűzgyújtó köveket találtunk, amelyeket a neandervölgyiek használtak” – hangsúlyozta Marie Soressi professzor a Leideni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.
A kutatók több tucatnyi mindkét oldalán pattintott kovakövet találtak, amelyeken olyan nyomok maradtak, amelyek arra utalnak, hogy az eszközt hozzáütögették egy vastartalmú ásványhoz, mint a pirit vagy a markazit. A kipattanó szikrát a neandervölgyiek száraz fűvel vagy levelekkel fogták fel és fújták, amíg lángra nem kapott.
Andrew Sorensen, a tanulmány vezető szerzője, a Leideni Egyetem tudósa elmondta: a vizsgálat kiderítette, hogy a kőszerszámon talált nyomok nem keletkezhettek természetes úton. „Erre utal, hogy a rajtuk talált barázdák szinte mindig párhuzamosak a szerszám hosszanti tengelyével. Ha a barázdák természetes úton keletkeztek volna, a kő teljes felületén, véletlenszerűen húzódnának” – érvelt.
Mint hozzátette: a tűzgyújtás nyomai szabad szemmel is láthatók a szerszámokon.
A tűzgyújtás képessége nagy hatással volt a neandervölgyiek életére. „Ha maguk is tüzet tudtak rakni, akkor tehették, amikor szükségük volt rá, és nem kellett egy csomó többlet tüzelőanyagot gyűjteni, hogy meg tudják őrizni a tüzet. Ez különösen fontos lehetett a hidegebb időszakokban, amikor a mai Franciaország területét sztyeppe és tundra borította, és a fakészletek drasztikusan csökkentek” – magyarázta.
Sorensen hozzáfűzte: nem lenne meglepve, ha olyan kovakövet is találnának, amely még régebbi, és tűzgyújtásra használták. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatásban feltárt bizonyítékok esetleg vitathatóak. Mint mondta, amit a tanulmányban nyújtottak, az egy „értelmezés”, és biztos abban, hogy a vita tovább folyik majd.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
- A terepen szörnyeteggé vált a világ első számítógépes vírusa tegnap
- Az oregánó és a bazsalikom vidéke: Olaszország régi képeken tegnap
- A századfordulón fénykorukat élték a „kövér férfiak klubjai” 2019.01.18.
- Párizs lakói egy makettváros felépítésével próbálták félrevezetni a német bombázókat 2019.01.18.
- Pacifizmusáról is ismert volt a Micimackó alkotója 2019.01.18.
- Rembrandt és Vermeer művei is Abu-Dzabiba utaznak 2019.01.18.
- Már 11 500 éve is vadászatra használtuk a legjobb barátunkat 2019.01.18.
- Pilótának, ügyvédnek és orvosnak is sikeresen adta ki magát a történelem legelképesztőbb csalója 2019.01.17.
Múlt-kor Digitális Akadémia
