A neandervölgyi ember mégis tudott tűzcsiholással tüzet gyújtani

A kutatók francia régészeti helyszíneken talált 50 ezer éves szerszámokat, eszközöket vizsgáltak meg és elemeztek.

Az már korábban igazolódott, hogy a neandervölgyi ember használta a tüzet, de eddig a tudósok úgy gondolták, hogy csak a természetesen keletkezett – villámlásból vagy vulkánkitörésből származó – tüzet őrizték, azt azonban nem tudták, hogyan gyújtsanak maguk tüzet.

A Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmány azt állítja, hogy ismerték a tűzgyújtás technológiáját a neandervölgyiek. Mint írták, a dolgozatban tárgyi leletekkel támasztják alá, hogy a neandervölgyiek rendszeresen, szisztematikusan raktak tüzet. „Tűzgyújtó köveket találtunk, amelyeket a neandervölgyiek használtak” – hangsúlyozta Marie Soressi professzor a Leideni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A kutatók több tucatnyi mindkét oldalán pattintott kovakövet találtak, amelyeken olyan nyomok maradtak, amelyek arra utalnak, hogy az eszközt hozzáütögették egy vastartalmú ásványhoz, mint a pirit vagy a markazit. A kipattanó szikrát a neandervölgyiek száraz fűvel vagy levelekkel fogták fel és fújták, amíg lángra nem kapott.

Andrew Sorensen, a tanulmány vezető szerzője, a Leideni Egyetem tudósa elmondta: a vizsgálat kiderítette, hogy a kőszerszámon talált nyomok nem keletkezhettek természetes úton. „Erre utal, hogy a rajtuk talált barázdák szinte mindig párhuzamosak a szerszám hosszanti tengelyével. Ha a barázdák természetes úton keletkeztek volna, a kő teljes felületén, véletlenszerűen húzódnának” – érvelt.

Mint hozzátette: a tűzgyújtás nyomai szabad szemmel is láthatók a szerszámokon.

A tűzgyújtás képessége nagy hatással volt a neandervölgyiek életére. „Ha maguk is tüzet tudtak rakni, akkor tehették, amikor szükségük volt rá, és nem kellett egy csomó többlet tüzelőanyagot gyűjteni, hogy meg tudják őrizni a tüzet. Ez különösen fontos lehetett a hidegebb időszakokban, amikor a mai Franciaország területét sztyeppe és tundra borította, és a fakészletek drasztikusan csökkentek” – magyarázta.

Sorensen hozzáfűzte: nem lenne meglepve, ha olyan kovakövet is találnának, amely még régebbi, és tűzgyújtásra használták. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatásban feltárt bizonyítékok esetleg vitathatóak. Mint mondta, amit a tanulmányban nyújtottak, az egy „értelmezés”, és biztos abban, hogy a vita tovább folyik majd. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése