7 végzetes pillanat

A nap, amikor Magyarország kiütötte az első téglát a berlini falból

2018. szeptember 11. 08:34 Múlt-kor

A Bonn melletti Gymnich palotában a nyugatnémetek medve termetű kancellárja, Helmut Kohl könnyekre fakadt. Elérzékenyülésének kiváltó oka a magyar kormány miniszterelnöke, Németh Miklós volt, aki a történelmi találkozón kerek perec közölte vele, hogy a keletnémet menekültek visszatoloncolásáról szó sem lehet, megnyitja a határt előttük és szabadon elhagyhatják Magyarországot.

Határnyitás 1989-ben

Két héttel később, 1989 szeptember 11-én, Magyarország valóban megnyitotta határait az országban tartózkodó több tízezer fős keletnémet menekült pedig szabadon átléphette az osztrák-magyar határt, és Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba távozhatott. A kommunizmus hamis álmából ébredező kis ország bátor tette volt ez, amely magában hordozhatta a nagy testvér, a Szovjetunió retorzióját is, de a moszkvai „vörös ultrák” nem mozdultak. A láncreakció beindult: a szocialista berendezkedésű Német Demokratikus Köztársaság a vasfüggönnyel együtt a történelem szemétdombjára került, Németország pedig újraegyesült.

Az 1989-es év nyarán több tízezerre nőtt a keletnémet menekültek száma Magyarországon. A kommunista keményvonalasok által vezetett NDK komoly társadalmi és gazdasági feszültségekkel küszködött. Magyarországra egyre több olyan keletnémet állampolgár érkezett, aki a rendes nyaralási ideje letelte után nem volt hajlandó visszatérni hazájába és megpróbált valamilyen úton-módon a szabadság földjének tekintett NSZK-ba jutni. A menekültek elárasztották a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségét, a balatoni kempingek is megteltek a magyarországi utak mentén és a közparkokban pedig egyre több NDK-s gépjármű jelent meg, amelyek tulajdonosai átmeneti lakásként használták autóikat.

A demokratikus reformokat szorgalmazó magyar kormány már 1989 májusban elkezdte a az osztrák határ menti védrendszerének leépítését és június 27-én a magyar és az osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a két országot elválasztó szögesdrót akadályt.

Eközben a demokratikus átalakulásért küzdő magyar ellenzéki szervezetek, augusztus 19-ére, az osztrák-magyar határ mellé meghirdették a Páneurópai Pikniket. A békés „szalonnázásnak” indult békedemonstráció egy fontos történelmi esemény színhelyévé vált. Az összejövetel keretében ugyanis egy ideiglenes határátkelőt nyitottak, amelyen több száz keletnémet menekült átjuthatott Ausztriába. Habár lőparancs volt érvényben, a magyar határőrök nem használták fegyverüket.

Miután a szovjet vezetés szabad kezet adott, a magyar kormány 1989 szeptember 10-ről 11-re virradó éjjel megnyitotta az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt. A döntést egy magyar-nyugatnémet találkozó előzte meg. Amikor a magyar küldöttség közölte álláspontját a németekkel a meghatódott Helmuth Kohl kancellár ennyit mondott a magyar miniszterelnöknek: „Ezt a döntést a német nép soha nem fogja önnek, a kormányának és a magyar népnek elfelejteni.”

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!