A lóversenyek megszállottjaként jó kapcsolatot ápolt a maffiával az FBI első igazgatója

A középosztálybeli családba született Hoover 1917-ben szerzett jogi diplomát. Az amerikai bűnözési hullám tetőfokán, 1924-ben lett a Nyomozóiroda (BOI) elnöke, a szervezet 1932-től viseli a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nevet. Tisztségét egészen 1972-es haláláig betöltötte, vezetése alatt a szétesőben lévő, káosz uralta hivatal egy hatékony, de egyben félelmetes szervezetté alakult át. A nyomozóhatóság a 30-as években számos gengszterrel leszámolt, és ekkoriban kezdték kialakítani a világ legnagyobb ujjlenyomat-nyilvántartását.

Míg a háború alatt a náci kollaboránsokat és kémeket kutatta, a hidegháború kezdetétől az FBI elsősorban a kommunistagyanús elemek felderítésére koncentrált. Bárkiről gyűjthettek adatokat, akinek tevékenységét felforgatónak ítélték, és a megfigyeltek számával együtt nőtt Hoover hatalma és befolyása is. A hatóság látószögébe került többek között Albert Einstein és Martin Luther King Jr. is, de JFK-ről is rendelkeztek kompromittáló adatokkal.

Háttérbe szorult viszont a szervezett bűnözés elleni harc, mivel az FBI-vezér egészen az 50-es évek végéig tagadta, hogy az országban alvilági csoportok működnének. Sokak szerint ebben az is szerepet játszott, hogy a lóversenyek megszállottjaként jó viszonyt ápolt a szerencsejáték-maffiával.

Hoover szexuális beállítottságának kérdése ma is komoly vitákra ad okot. Bár a melegeket nemzetbiztonsági kockázatot jelentő elemeknek tartotta, akiket könnyen megzsarolhatnak a szovjetek, széles körben elterjedt az a nézet, hogy viszonya van segítőjével, Clyde Tolsonnal, akivel szabadideje nagy részét is együtt töltötte. Legutóbb Clint Eastwood filmje, a J. Edgar – az FBI embere kapcsán forrtak fel az indulatok, melyben Hoovert egyértelműen melegként ábrázolták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták