A leleplezett legenda – a női pápa mítosza

Illusztráció

A legenda eredete – a nő, aki férfiruhában lépett trónra

A Johanna pápa-történet először a 13. század közepén jelent meg, több mint négyszáz évvel az állítólagos események után. Egy Jean de Mailly nevű domonkos szerzetes rövid krónikájában (kb. 1250 körül) bukkant fel a történet egy névtelen nőpápáról, aki férfiként élt, és pápává választatott. De ekkor még nem nevezték meg, és a szerző a 11. század végére (kb. 1099 körül) tette az eseményt.

A legenda igazi formáját csak évtizedekkel később nyerte el. Martinus Polonus, vagyis Troppaui Márton, a pápai udvar krónikása, 1277 körül írt munkájában átdolgozta a történetet: ő nevezte el a női pápát Johanna/Johannes Anglicus néven, és a 9. századra helyezte, közvetlenül IV. Leó pápa (847–855) és III. Benedek pápa (855–858) közé. Ez a változat terjedt el Európa-szerte, és vált a középkor „hivatalos” nőpápa-legendájává.

A középkor kedvenc története – erkölcs, szatíra és félelem

Martinus Polonus elbeszélése szerint Johanna, aki férfiként élt és papként szolgált, kiváló tudása és jámborsága révén jutott el a pápai trónig.
A legdrámaibb rész a körmenet, amikor a pápa hirtelen gyermeket szül – így lepleződik le. Egyes változatok szerint megkövezték, mások szerint száműzték, de minden verzióban az egyház megpróbálta eltitkolni a botrányt.

A történet a 14–15. századra hihetetlenül népszerűvé vált. Krónikák, kéziratok, prédikációk és népi történetek idézték, mint erkölcsi példázatot az egyház romlottságáról. A reformáció idején a protestáns szerzők – köztük Luther követői – átvették és felnagyították a történetet, az egyház képmutatásának bizonyítékaként.

A legenda még a pápaválasztási rítusokat is befolyásolta: sokan hitték, hogy a pápákat ezután „ellenőrző székre” (sedia stercoraria) ültették, hogy meggyőződjenek férfi mivoltukról. A valóságban ezek a márványszékek antik eredetű, szimbolikus trónok voltak, a pápa alázatát és emberi gyarlóságát jelképezve – semmi közük nem volt a nemi vizsgálathoz.

A történészek válasza – nincs hely Johanna pápának

A modern történettudomány szerint Johanna pápa nem szerepel egyetlen korabeli forrásban sem. A pápai listák pontosak: IV. Leót közvetlenül III. Benedek követte, megszakítás nélkül. A Liber Pontificalis, a pápai regeszták és a kortárs dokumentumok tanúsága szerint nincs időrés vagy hiányzó pápa ebben az időszakban. Más szóval: nem maradt hely egy titokzatos nőpápa számára.

A kutatók úgy vélik, a történet irodalmi konstrukció, amely a „nő, aki férfiként él” toposzból, középkori moralizáló elbeszélésekből és egyházi szatírákból keletkezett. Hasonló motívumot találunk például Szent Marina történetében is, aki férfiruhában szerzetesnek állt, hogy elkerülje a világi életet.

A legenda utóélete – a hatalom és a hit tükre

A Vatikán már a 15. századtól kezdve határozottan tagadta Johanna pápa létezését, de a legenda tovább élt a népi kultúrában. A reneszánsz és a humanista irodalom gyakran az elnyomott női tudás allegóriájaként értelmezte. A 19. század romantikus szerzői és a 20. század filmes adaptációi a női bátorság és tudás jelképévé tették.

Johanna pápa története ma már nem történelmi tény, hanem a középkori képzelet terméke – mégis fennmaradt, mert egyetemes kérdéseket érint: kié a tudás, meddig terjed a hatalom, és lehet-e a hit mögött emberi gyarlóság?

A női pápa sosem uralkodott Rómában, mégis uralja a képzeletet. A történet nem a tényekről, hanem arról szól, hogyan keveredik össze a hit, a hatalom és a vágy a legendákban. Johanna pápa alakja ma is arra emlékeztet, hogy a történelem nemcsak események, hanem emberi történetek gyűjteménye.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején