A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa

Égig érő piramisok

Tikal első aranykora 562-ben ért véget, amikor Wak Chan K’awiil király súlyos vereséget szenvedett Caracoltól és szövetségesétől, Calakmul városától. Az uralkodót megkínozták, majd feláldozták az isteneknek. A kereskedelem hanyatlásnak indult, az építkezések leálltak, és a hódítók még a tikaliak számára létfontosságú vallási szertartásokat is betiltották.

A város a 682 és 734 között uralkodó Jasaw Chan K’awiil vezetésével nyerte vissza önállóságát a 7. század végén. A legnagyobb tikali uralkodóként számon tartott Jasaw legyőzte Calakmult és szövetségeseit, beszüntette a hadisarc fizetését, és hatalmas építkezésekbe kezdett.

A fénykorát élő Tikal látképének rekonstrukciója

Síremléke, a 47 méter magas Nagy Jaguár Temploma (I. Templom) Tikal egyik legimpozánsabb épülete. A király arcmását az építmény tetejére vésték, hogy ezzel is közelebb kerülhessen az istenekhez. A Nagy Plaza keleti felén fekvő templompiramissal szemben húzták fel – időrendben először – a 38 méter magas Maszkok Templomát (II. Templom), ahova a király hitvesét temették.

A maják a hatalmas piramisok megépítésénél csakis az emberi munkaerőre hagyatkoztak. A munkások a közeli kőbányából hozott mészkő alapanyagot előbb méretre vágták, majd a kőtömböket a hátukon cipelve vitték fel egy létrán a megfelelő helyre. A piramisokat vörösre festették, de mivel a színezőanyag nem volt vízálló, egy idő után elmosta az eső. A maják a munkafolyamat végén díszítésekkel látták el a tetőt és az építmény oldalfalait.

A tikali Nagy Plaza és a környező templomok

A legmagasabb, a IV. Templom néven ismert 70 méteres piramis 741 körül, Jasaw fia, Yik’in Chan K’awiil uralkodása alatt épült fel, de egyes vélemények szerint már az uralkodó halála után készült el, mint királyi síremlék. Mivel a monumentális építmény felépítéséhez rengeteg építőanyagra volt szükség, ennek biztosítása érdekében a kutatók feltételezései szerint többek között egy ún. ikerpiramist is leromboltak.

Ezeket az egymással szemben felállított, lapos tetejű, minden oldalukon lépcsővel ellátott épületeket – az ún. hosszú számítás szerint – általában egy katun, vagyis egy 20 éves periódus végének megünneplésekor építtették fel az uralkodók. Tikalban összesen kilenc ikerpiramis-komplexum maradványai találhatók meg.

1. Az első aranykor
2. Luxus és véres labdajáték
3. Égig érő piramisok
4. Végzetes klímaváltozás
5. Évszázadokon át tartó rejtőzködés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére