Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt

A zsidómentő

"Nem tudom, vendég vagyok-e vagy fogoly" - mondta munkatársainak a Debrecenbe induló Raoul Wallenberg, akit utoljára egy szovjet tiszt és két katona társaságában látták 1945. január 17-én. A gazdag és befolyásos svéd családból származó Wallenberg angol, német és francia nyelvtudása és kiváló kommunikációs képessége révén kereskedelmi cégeknél dolgozott, így került kapcsolatba Magyarországgal, ahol 1944 májusában megkezdődött a gettókba zárt zsidók deportálása.

A svéd nagykövetség ideiglenes útlevelek kibocsátása révén igyekezett védelem alá helyezni az üldözötteket (eleinte azokat, akiknek rokoni vagy üzleti kapcsolataik voltak az északi államban). Látván a svédek erőfeszítéseit, az amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal (WRB) a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt magyarországi mentőtevékenység irányítójának személyére. A Közép-Európai Kereskedelmi Rt. zsidó származású elnöke munkatársát, Wallenberget ajánlotta, aki azonnal és önként elvállalta a feladatot.

A svéd követség másodtitkáraként a német megszállás alatt álló Budapestre érkező Wallenberg kiterjedt diplomáciai tárgyalásokba kezdett, jelentéseket küldött a svéd külügyminisztériumnak, növelte a svéd zászló által védett házak számát, valamint egy, a Vöröskereszt égisze alatt létrejövő gyűjtőtábor felállítást tervezte. A legtöbb zsidó életét azonban a svéd követség által kiállított menlevéllel sikerült biztonságba helyeznie. Jóllehet 1500 "Schutzpass" kibocsátására kapott engedélyt, sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie, a valóságban még ennél is jóval többet adtak ki. A nagy veszélyt vállaló Wallenberg - ha kellett - a vagonokból is kiszedte a zsidókat, s gyakran puszta jelenlétével, határozott fellépésével is életeket mentett.

A szovjet csapatok 1945 januárjában szabadították fel a budapesti gettót, a diplomata 17-én hagyta el Budapestet, ekkor látták utoljára. További sorsa, halálának helye és időpontja tisztázatlan. Annyi bizonyos, hogy sofőrjével együtt letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A szovjet kormány 1947-ben azonban úgy nyilatkozott, hogy "Wallenberg nincs a Szovjetunió területén", és feltételezhető, hogy a budapesti harcok során életét vesztette. 1957-ben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy Wallenberg 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Ljubjanka börtönben, szívroham következtében. Egy volt fogoly állítása szerint a diplomata a Jeges-tenger partjához közeli egykori Vorkuta munkatáborban hunyt el 1950 nyarán skorbutban, míg egy bátrabb elmélet szerint Wallenberg a 80-as évekig is élhetett.

1. A rejtélyes átjárót kereső
2. A cinkotai asszonyirtó
3. A felfedező
4. A magyar terrorista
5. A legendás pilótanő
6. A zsidómentő
7. A gépeltérítő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből