Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
2014. július 29. 12:10
Korábban
A magyar terrorista
1931. szeptember 13-án éjjel 0 óra 20 perckor hatalmas robbanás rázta meg a Budapest nyugati határaitól mindössze néhány kilométerre található Biatorbágyot. A robbanás a Füzes-patakot átívelő viaduktot érte, amelyen éppen abban az időpontban haladt át a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat. A detonáció a második és a harmadik kocsi alatt történt, amelyek egyetlen kocsi kivételével magukkal rántották az egész vonatot; a szerelvény 26 méteres magasságból zuhant a patak völgyébe 22 ember halálát okozva.
Fortepan
A hatóságok eleinte az illegalitásban élő kommunista párt tagjait gyanúsították, azonban heteken belül a tényleges elkövetőre, Matuska Szilveszter 39 éves bécsi gyárosra terelődött a gyanú, aki bekötözve, álsebekkel jelen volt a robbanás helyszínén (még fényképe is megjelent a lapokban), különös, zavart viselkedése sokaknak feltűnt. A rendőrség négy egymástól független bejelentés után vizsgálatot indított, és megállapította: a férfi nem volt az utasok között.
Matuska az első világháborúban főhadnagyi rangig vitte, s eleinte tanítóként kereste kenyerét, később kereskedelemmel és ingatlanspekulációval egészítette ki jövedelmét, közben feltalálóként is tevékenykedett. A férfit október 10-én vette őrizetbe a bécsi rendőrség. Megállapították, hogy robbanóanyagot, vascsöveket, gyújtózsinórt vett, de ő ezt azzal magyarázta, hogy kőbányája van, majd pedig azt állította, hogy gyárának kéményét akarja felrobbantani. Végül október 16-án beismerő vallomást tett, és elismert két ausztriai és a németországi merényletet is.

Bécsi tárgyalásán, habár elmebeteget játszott, hat évre ítélték el, majd két évvel később a budapesti ügyészség huszonkét rendbeli gyilkossággal vádolta, s halálra ítélte. A bitófa azonban nem fenyegette, ugyanis az osztrák hatóságok csak úgy adták ki, hogy az ott kiszabhatónál súlyosabb büntetést nem kaphat (Ausztriában nem volt érvényben a halálbüntetés).
Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska magyar földre került, ítéletét időközben Horthy Miklós kormányzó - a megállapodás értelmében - kegyelemből életfogytiglanra változtatta. A váci fegyházban raboskodott, ahol korábbi elutasított találmányainak tökéletesítésén dolgozott, valamint képeket festett kislányának. Matuska 1944 novemberében, amikor a szovjet csapatok bevonultak Vácra, a kialakult zűrzavarban kiszabadult és nyomtalanul eltűnt. Utoljára szülőfalujában, a vajdasági Csantavéren látták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap